AZ ÖREGEDÉS 30 PONTJA

A cél: „Fenntartani a test töretlen egészségét, a szellem állandó élénkségét és nyugalmát, és megőrizni ezeket a késő öregségig, amikor betegség és küzdelem nélkül a test és a lélek búcsút mond egymásnak.” (van Boerhaave, XVIII. sz.)

1. Nem naptári évek, hanem saját személyes életünk szerint öregszünk, ezért ismerkedjünk önmagunkkal, kössünk békét magunkkal, és tudatosan törekedjünk arra, hogy vágyaink, képességeink és lehetőségeink között egyensúlyt teremtsünk.

2. Célkitűzéseinket, programjainkat mindig mérjük önmagunk lehetőségeihez, mert a csalódások, kudarcok rontják életkilátásainkat.

3. Figyeljünk megszokott napirendünkre, és szükség szerint módosítsuk napi feladataink, teherbírásunk és igényeink figyelembevételével.

4. Testi-lelki változásaink és panaszaink egészséges idősödésünkkel is velejárhatnak, ezért ne essünk pánikba, kérjünk orvosunktól tanácsot, lehetőleg ne „diagnosztizáljuk magunkat”.

5. Az egészségre, betegségre, öregedésre vonatkozó rengeteg reklám és ajánlás szolgai alkalmazását kerüljük, orvosunk tanácsa nélkül ne alkalmazzuk.

6. Lehetőség szerint kerüljük a több órás passzív tévénézést, a közbeni nassolgatást, sörözgetést vagy egyéb iddogálást, félóránként álljunk fel, mozgassuk meg végtagjainkat.

7. Hallgassunk naponta kellemes és megnyugtató zenét, ha tudunk énekelgessünk, dudorásszunk, adjuk át magunkat a muzsika csodálatos hatásának, akár mi magunk is muzsikáljunk.

8. Az általánosan ajánlott „ideális testsúlyt” 10%-nál többel ne haladjuk tú

9. Többször és kevesebbet együnk, étkezésünk ne gépies legyen, adjuk meg a kellemes feltételeit, örömmel együnk, még csekélységeket is, figyeljünk arra, hogy csökkentsük a kalóriabevitelt, az állati zsírokat tartalmazó ételeket, a puffasztó és gázosító tápanyagokat és italokat (szénsavas üdítők), étkezéseink lehetőleg megszokott ritmusban teljenek, és problémák esetén különösen, de egyébként is merjünk változtatni táplálkozási szokásainkon a korszerű irányelvek felé (gyümölcs, zöldség, saláta).

10. Oldjuk a görcsösséget, a szorongató aggályosságot, az előítéletek nyomasztó hatásait, akaratunkon kívül álló és ható események befolyását, és ne szégyenkezzünk kopásaink, korosodásunk velejáró jellemzői miatt, oldjuk fel ezeket derűs bizakodással.

11. A vizeletet, székletet erőltetetten ne tartogassuk (eltekintve kivételes helyzetektől), ilyen gondok esetén napi folyadékbevitelünket ne szorítsuk vissza tudatosan.

12. Naponta legalább fél órát tempósan gyalogoljunk és – ha orvosi külön tiltás nincs – lépcsőzzünk óvatosan, de rendszeresen, ahová csak lehet gyalogoljunk, kerülve lehetőleg a kifejezetten kockázatos helyeket, átkelőket, szenynyezett környezeti hatásokat, de legalább heti 3x másfél óra testgyakorlás kell.

13. Ne dohányozzunk, kerüljük a dohányfüstöt.

14. Kerüljük a közvetlen napozást, a déli órákban különösen, és inkább tartózkodjunk lombárnyékban.

15. Fogyasszunk rendszeresen magvakat: gabona, szezám, szója, kukorica, napraforgó, tökmag, grépfrútmag, és ha nincs rá allergiánk, virágport. Naponta néhány dióbelet mézzel, esetleg mazsolával, valamint durva őrlésű barna kenyeret.

16. Nincs szükség alkoholos italra, kábító hatású, izgató és ajzó szerekre, mesterséges nyugtatókra és altatókra – kivéve az orvosi javaslatot –, de fontos a társas élet, a lelki szeretet mellett az örömteli testi együttlét, mint az élet ajándéka, ami nem szégyellnivaló.

17. Ne csak testünket, szellemünket is tartsuk frissen, edzésben! Lehetőségek: tanulás (nyelvek, számítógép, kreatív tevékenységek), társasjátékok, sakk, kártya, dominó, keresztrejtvény, tudásfejlesztés, klubtevékenység, munkavállalás, korrepetálás, írás, önéletírás, naplóírás...

18. Mások bajait és gondjait ne átvegyük, hanem szükség szerint álljunk segítségükre.

19. Naponta, hacsak nincs orvosi ellenjavallat, legalább 6-8 pohár (2dl-es) vizet fogyasszunk el, akár teával, levessel, rostos itallal.

20. Mostanában ugyan divatos az idősek „világlátó utaztatása”, mégis meggondolandó, mivel az idősödéssel gyengülő szervezet idegen fertőzésekkel szemben fogékonyabb.

21. A lelki mérgekkel szemben is esendőbb az idősödő ember, ezért az élet dolgait kissé kívülről kell szemlélnünk.

22. Éljük bele magunkat abba az öntudatba, hogy voltunk és vagyunk valakik, hogy szerves részesei és meghatározó láncszemei voltunk és vagyunk történelmünknek nemzedékek kapcsolathálózatában. A magány nem törvényszerű, magunk társa is vagyunk.

23. Hetente legalább egyszer gondoljuk át, hogyan tudunk megküzdeni gondokkal, problémákkal, feladatokkal, terhelésekkel, milyen tanulságokat tudunk levonni, miként használhatjuk tapasztalatainkat a jövőben, elmélkedjünk.

24. Legyünk érdeklődők szeretteink, barátaink, ismerőseink, rokonaink lakó- és szomszédsági társaink iránt, figyeljük meg a környezetünk életét, eseményeit, fogalmazzuk meg, mi mit hogyan tettünk volna, vagy mit szeretnénk.

25. Vegyünk részt a közösséget, érintő ügyekben, segítő magatartással, tanácsadással és segítségnyújtással, ne zárkózzunk el jobbító politikai, társadalmi, intézményes kezdeményezésektől. Jelöljük meg önmagunkkal világunkat.

26. Este azzal feküdjünk le, hogy holnap mindent újra kezdhetünk, és hittel, bizakodással vágunk bele a holnapba.

27. A hívő ember előnyben van a hitével, mert végső kérdésekre válaszai vannak, bizonyossága és biztonsága segíti a végső elbúcsúzáshoz.

28. Megoldatlan dolgainkat az idő is mérsékli.

29. Vegyük tudomásul, hogy a jó öregedést megszabja az egészség, a tevékenység, érzelmi-hangulati állapotunk, ön- és közbizalmunk, társas kapcsolódásunk, valakihez, valamihez, valahova tartozásunk, anyagi biztonságunk, hasznosságunk tudata és a folyamatos érdeklődéssel kísért tanulás, kíváncsiság, ezért ezek karbantartása saját feladat.

30. Ne kiszolgálói legyünk szeretteinknek, hanem együttérző és segítő társai.