Az intézménynévszerű megjelölések írásmódja

A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadása a 190. pontban elkülöníti az intézménynévszerű megjelöléseket az intézménynevektől. Eszerint a pályaudvarok, megállóhelyek, repülőterek, mozik, vendéglők, eszpresszók, üzletek, fürdők stb. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. Ezekben a csak intézménynévszerű megjelölésekben tehát a tulajdonnévi, illetőleg az azzal egyenértékű tagot (tagokat) nagybetűvel írjuk, az értelmezésre szolgáló, illetve az intézménytípust jelölő köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk; pl.: Lux mozi, Hét Törpe cukrászda. Más kiadványok – mint pl. A földrajzi nevek helyesírása c. kézikönyv – szerint azonban „a használó szándékától függően egyes ilyen alakulatok intézménynévként is írhatók: Kis Rabló Étterem, Pacsirta Csárda, Tátra Mozi”. Arról azonban már nem szól a szabálypont, mit értenek a szerzők a „használó szándékától függően” megfogalmazás alatt, s hogy miért csak „egyes ilyen alakulatok” esetében érvényes az ajánlás. A további magyarázatra szoruló szabálykifejtés eleve döntéshelyzetbe kényszeríti az írástudót, az alábbi sajtóbeli példák pedig azt mutatják, hogy az intézménynévszerű megjelölések írásképe a szlovákiai magyar írásgyakorlatban általában eltér az akadémiai helyesírásban foglaltaktól: mind az üzletek és vendéglátó-ipari egységek kiírásaiban, mind nyomtatásban nagy kezdőbetűs a tulajdonnév értelmezését elősegítő köznévi tag is, vagy legalább kettősséget mutat, lásd: Alex Cipőbolt, Iris Virágszalon, Gerbera virágbolt, Vámbéry Irodalmi Kávéház, Fortuna kávéház, Viktória Gyógyszertár, Balkán Fagyizó, Andrea Shop stb.

A fentiek alapján joggal merül fel a helyesírás iránt érdeklődő olvasóban a kérdés: miért nem egységes legalább az intézménynévszerű megjelölések írásmódja? Miért eltérő például a mozik és a színházak írása, amikor hasonló a rendeltetésük? Sajátos ellentmondás, hogy a színházakat az intézmények közé sorolja a szabályzat, s ennek megfelelően – a kötőszó és a névelő (esetleg más viszonyszó) kivételével a színháznevek minden egyes különírt eleme nagy kezdőbetűs, pl.: Katona József Színház, Madách Színház, Thália Színház stb. A mozik viszont az akadémiai szabályozás szerint az intézménynévszerű megjelölések csoportjába tartoznak, ezért ezekben a megnevezésekben csupán a tulajdonnévi rész(ek) nagybetűs(ek), a típust jelölő elem már nem, pl.: Művész mozi, Tátra mozi, Új Világ mozi. (A földrajzi nevek helyesírása, illetve az Osiris Kiadó Helyesírás c. kötete ugyanakkor lehetségesnek tartja a mozik nevének intézményszerű, azaz nagybetűs írásmódját, l.: Tátra Mozi, Tabán Mozi). Hasonló ellentmondás észlelhető a szállodák, hotelek és panziók, valamint az egyszerűbb és olcsóbb fogadók, turistaházak írásának tekintetében. A szabályzat csak a szállodákat, hoteleket sorolja az intézménynevek közé, s ennek megfelelően javasolja nagybetűs írásmódjukat, pl.: Erzsébet Szálloda, Fórum Hotel. Az egyéb szálláshelyek nevének írására sem az akadémiai szabályzat tanácsadó részében, sem szótári anyagában nem találunk utalást. (A többek között Fábián Pál által is lektorált Osiris-kötet viszont a szállodák, hotelek mellett a panziókat is intézménynévi formájúnak tartja, s csupa nagy kezdőbetűvel írja, l.: Platán Panzió. A fogadókat és turistaszállókat ugyanakkor vegyes írásmódúnak tekinti, bár a példaanyagban csak intézménynévszerű írásmódjukat tünteti fel: Kismacska fogadó, Fenyőerdei turistaszálló.) Egy biztos: az egyedítés, a megkülönböztetés, a kiemelés igénye mellett a szabályok pontatlansága, túlságosan általános megfogalmazása – s ennek következtében félreértelmezhetősége – is támogatja az intézménynévszerű megjelölések egyre vegyesebb írásmódját