Kultúra

Az ember helye a tájban

Dunaszerdahely | A Csallóközi Múzeumban 2017. január 14-ig látható a Nyugat-szlovákiai Képzőművészek Társaságának ez évi szalonkiállítása. A művészek idén a táj változásait fogalmazták meg műveikben, saját eszközeikkel és stílusukban. Így jött létre a Más táj című tárlat, amely változatos anyagot kínál – festményeket, plaszti-kákat, szobrokat, számítógépes grafikát, de a fotó és az objekt is képviselteti magát.
Tallósi Béla

2016. december 13. 20:30

A „más táj” alatt nem pusztán tájképeket, a természeti környezet, a bejárható táj realisztikus vagy bármilyen elvont formában történő ábrázolását kell érteni. Sokkal inkább az ember és a táj viszonyának kifejezését. Az ember helyének keresését a tájban, és a táj (a természeti környezet) szerepét az ember életében. A táj pusztán esztétikai eszközként is megjelenik: a természetből vett növényi, virág- és egyéb motívumok fejeznek ki érzelmeket, sőt e természeti motívumok a vizuális leíró nyelv és a figurális ábrázolás eszközeivé-részeivé válnak eseménymegjelenítő vásznakon – Peter Černušák szecessziós hangulatú, líraian komponált festménye vagy Ján Kovalík képes kártyalapokból felépített mozgalmas, szimbolikus figuratív alkotása kitűnő példa erre.

Nemcsak a természeti környezetből kiragadott táj válik a műtárgyak témájává, hanem a lelki táj is megjelenik az alkotásokon, vagy még gyakrabban – absztrakt festményeken – a kettő együttélése figyelhető meg. Az emberi test is tájat kifejező eszközzé-formává válik, leginkább Almási Róbert absztrakt festményein, de Stanislav Bajer fotóján ugyanúgy. Almási Róbert képei kifinomult ábrázolásról, színhasználatról és formai fegyelemről tanúskodnak. Akár a női test és a természet tökéletes formáinak szimbiózisát teremti meg a képeken, akár az absztraktból körvonalazódó fák formai tökélyét emeli középpontba, a színek, a folt-hasáb-szalag forma harmóniájának magas fokát éri Almási Róbert.

Az emberi élet – a múltban megélt életpálya – is témává válik, legötletesebben és közlékenyen Eva Jurásová kockáján, azon a konstruktív-konceptuális szobortárgyon, amellyel egy élet rakható ki vagy össze hivatalos papírdokumentumok foszlányaiból. Maga a táj szerves része, a természet alkotta forma, egy farönk transzformálódik női alakká Anton Hanzlík szobrában. Olyan tájábrázolásra is látható példa, amely szociális töltetet is hordoz. Ilyen Jozef Chrena Itt emberek élnek című munkája, amely azt mutatja expresszív módon, hogyan változtatja lakhellyé és hogyan használja ki a természeti környezetet a peremre szorult kisember. A táj mikroszkopikus felületi vizsgálatára utaló képek is születtek – Verner Scheibenreif alkotásain a geometrikus konstrukciók mezőit a felnagyított természeti matéria tölti ki.

Önnek ajánljuk
Frissítve

Hétre emelkedett az eperjesi gázrobbanás halálos áldozatainak száma

Szombat reggelre sikerült eloltani a tüzet Eperjesen

Slovan–DAC focimeccs a tévében

Čaputová is segít az eperjesi gázrobbanás károsultjainak

Egymillió eurót különít el tartalékalapjából a kormány Eperjes számára

Napokkal a robbanás előtt is már erős gázszag érződött az eperjesi tömbházban

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.