<p>A Csallóközi Múzeumban 2017. január 14-ig látható a Nyugat-szlovákiai Képzőművészek Társaságának ez évi szalonkiállítása. A művészek idén a táj változásait fogalmazták meg műveikben, saját eszközeikkel és stílusukban. Így jött létre a Más táj című tárlat, amely változatos anyagot kínál – festményeket, plaszti-kákat, szobrokat, számítógépes grafikát, de a fotó és az objekt is képviselteti magát.</p>
Az ember helye a tájban
A „más táj” alatt nem pusztán tájképeket, a természeti környezet, a bejárható táj realisztikus vagy bármilyen elvont formában történő ábrázolását kell érteni. Sokkal inkább az ember és a táj viszonyának kifejezését. Az ember helyének keresését a tájban, és a táj (a természeti környezet) szerepét az ember életében. A táj pusztán esztétikai eszközként is megjelenik: a természetből vett növényi, virág- és egyéb motívumok fejeznek ki érzelmeket, sőt e természeti motívumok a vizuális leíró nyelv és a figurális ábrázolás eszközeivé-részeivé válnak eseménymegjelenítő vásznakon – Peter Černušák szecessziós hangulatú, líraian komponált festménye vagy Ján Kovalík képes kártyalapokból felépített mozgalmas, szimbolikus figuratív alkotása kitűnő példa erre.
Nemcsak a természeti környezetből kiragadott táj válik a műtárgyak témájává, hanem a lelki táj is megjelenik az alkotásokon, vagy még gyakrabban – absztrakt festményeken – a kettő együttélése figyelhető meg. Az emberi test is tájat kifejező eszközzé-formává válik, leginkább Almási Róbert absztrakt festményein, de Stanislav Bajer fotóján ugyanúgy. Almási Róbert képei kifinomult ábrázolásról, színhasználatról és formai fegyelemről tanúskodnak. Akár a női test és a természet tökéletes formáinak szimbiózisát teremti meg a képeken, akár az absztraktból körvonalazódó fák formai tökélyét emeli középpontba, a színek, a folt-hasáb-szalag forma harmóniájának magas fokát éri Almási Róbert.
Az emberi élet – a múltban megélt életpálya – is témává válik, legötletesebben és közlékenyen Eva Jurásová kockáján, azon a konstruktív-konceptuális szobortárgyon, amellyel egy élet rakható ki vagy össze hivatalos papírdokumentumok foszlányaiból. Maga a táj szerves része, a természet alkotta forma, egy farönk transzformálódik női alakká Anton Hanzlík szobrában. Olyan tájábrázolásra is látható példa, amely szociális töltetet is hordoz. Ilyen Jozef Chrena Itt emberek élnek című munkája, amely azt mutatja expresszív módon, hogyan változtatja lakhellyé és hogyan használja ki a természeti környezetet a peremre szorult kisember. A táj mikroszkopikus felületi vizsgálatára utaló képek is születtek – Verner Scheibenreif alkotásain a geometrikus konstrukciók mezőit a felnagyított természeti matéria tölti ki.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.