Az élesebb egérfog jogán

... egy fehér és egy szürke egér ugyanúgy Isten teremtményeDömötör Ede felvételeEzért is töltött el külön örömmel a hír, hogy a Jókai Színház vezetése úgy döntött: ha másolatban is, de színre viszi Urbán Gyula közkedvelt, magyarországi gyerekszínpadokon ma is rendszeresen játszott darabját, amely először a televízió képernyője előtt ülő gyerekeket szólította meg, s még ma is szívesen hallgatjuk a Darvas Iván, B. Kiss István, Szöllőssy Irén vagy Váradi Hédi hangján megszólaló kedves mesehősöket. Pille Tamás, a komáromi előadás rendezője két évvel ezelőtt már megrendezte a darabot a Tatabányai Jászai Mari Színházban, s egy kivétellel (Holocsy Krisztina) az egész előadást átültette a komáromi színpadra. Mivel nem láttam azt az előadást, nem tudok viszonyítani, de itt, ebben az esetben nem is tűnik fontos kérdésnek.

A mese vagy fabula két egércsalád története, amelyet Zakariás, a vándorverklis és jövendőlátó mesél el, akinek megszöktek a fehér egerei, akik a jóslásban segédkeztek. De egy megtelt egérgyomor fontosabb a mindenkori munkaköri kötelességnél, ezért a már hosszabb ideje éhező Alsó- és Felsőházi Albínó Albin nejével és Fruzsina nevű leányzójával megszökik, és az élesebb egérfog ősi jogán beköltöznek egy sajtkészítő műhelybe, ahol már évek óta éldegél a pipogya Márton papa házsártos feleségével és Soma nevű egy szem fiacskájukkal. Többre ugyanis nem tellett. A műhely titokzatos lakója a padláson lakó, de soha meg nem jelenő Nagy Macska Mágus, aki mintha csak Óz alteregója lenne a klasszikus amerikai meséből. Amíg a lenézett fehér színű rokonok meg nem érkeznek, a szürkék élik a maguk mindennapi életét, eszegetik a jobbnál jobb ementáli sajtocskákat, rádiót hallgatnak (a mese történetét az alkotók nem igazán exportálták át a mába), s mint minden rendes családban, állandóan veszekednek. Persze, ezek a veszekedések nem járnak nem múló haraggal. De mihelyst megérkezik a már színe miatt is lenézett vetélytárs (ugyanis sajt marad még így is elegendő), elkezdődik a harc és az állandó perlekedés. S mint egy Rómeó és Júlia történetben, a már említett egy szem egérfiú, a Soma beleszeret a fehér szőrű Fruzsinába. A történet persze egéréknél korántsem végződik olyan tragikusan, mint Veronában, de itt is meghúzzák a demarkációs vonalat, és a két szerelmes végső kétségbeesésében ki máshoz is fordulhatna, mint a padláson lakó titokzatos ellenséghez.

A bábos előadás keretjátékában élőben is bemutatkoznak a bábok mozgatói, s itt kap szerepet a verklis dala is (a zene Gulyás László érdeme), amely még ráadásul slágergyanús is. Az előadás díszlete (Iszlai Zoltán munkája) rendkívül ötletes, nagyon sok az apró geg, kár, hogy nem minden szereplő kezeli ugyanolyan színvonalon a bábokat, s ez akkor derül ki, amikor egy-egy szereplő egyszerre több szerepben is jelen van, s például a Fruzsinát alakító kedves lányhanghoz nem annyira kecses férfi homlok párosul.

Ha egy előadás sikerének mércéje a közönség reakciója, akkor egy meseelőadásnál ez többszörösen is elmondható. A komáromi bemutató közönsége, a Félből és Gútáról érkezett gyerkőcök többnyire jól vizsgáztak, bár a tanítónők egyhangúlag megállapították, hogy fölösleges volt a közel negyedórás szünet a két felvonás között. Az előadás vendégszereplői mind a hangjukkal, mind a bábokkal magabiztosan bánnak, Szakály Márta, aki az egyetlen magyar Kossuth-díjas bábszínész, mind a szürke egércsaládot vaskézzel összetartó Lidi mamát, mind a szerelmes, francia műveltségű Fruzsinát pompásan adja egy és ugyanabban a jelenetben is. Monori Balázs a verklis szerepében Gáspár Sándort juttatta eszembe, mind a hangja, mind bumfordi mozgása össze tudja tartani az előadást. Maróti Attila a szerelmes Soma egér szerepében egyszer akár még rómeói magaslatokig is emelkedhet.

Urbán Gyula mesejátéka a toleranciáról illetve egymás meg nem értéséről szól. Különös fintora a Sorsnak, hogy a bemutató napján talán még aktuálisabb, mint amikor a mű elkészült. De nem baj, ha a gyerekek a maguk szintjén, a maguk észjárásával feldolgozzák, hogy egy fehér és egy szürke egér ugyanúgy Isten teremtménye, s csak nézőpont kérdése minden. Az előadást ezért nemcsak gyerekeknek, hanem felnőtt nézőknek is kiemelten ajánlhatjuk.