Az allergiában szenvedők évadkezdete

Az allergia ügyében úgymond haladunk – ma már sajnos nemcsak a tavaszra és a nyárra, hanem szinte az egész évre igaz, hogy bizonyos allergiás megbetegedéseknek van szezonjuk. A tavaszi hónapok mégis különösen izgalmasak a lakosság – egyre népesebb csoportot jelentő – azon tagjai számára, akik adott növényfajra, azonos vagy közeli rokonságban álló növénycsaládok egyedeire érzékenyek, illetve különböző fajok azonos kémiai anyagaitól lesznek rosszul.

Az allergia kiváltói lehetnek: a virágporok, penészgombák, festékek, gyógyszerek, a lakásban fellelhető por, a cementpor, a liszt, az állati eredetű fehérjék, a kozmetikai és a mosószerek, az élelmiszeradalékok. Tavasszal előtérbe kerülnek a szezonális betegségek: kötőhártya-gyulladás, szénanátha, hörgőasztma – no meg a velük járó kellemetlen tünetek: könnyezés, szúró fájdalom a szemben, viszketés, szemhéjduzzanat (allergiás kötőhártya-gyulladás), orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás, torokkaparás (allergiás szénanátha), köhögés, mellkasi feszülés, hirtelen kezdődő légzési nehézség, mellkasi zihálás, sípoló légzés (allergiás asztma). Noha a tüneteket felsorolni is rossz, a fentiek mellett felléphet: ingerlékenység, fáradékonyság, álmatlanság, illetve aluszékonyság, fejfájás, s ezek mind korlátozhatják a beteget iskolai vagy munkahelyi teendőiben.

A különféle pollenek szezonális panaszokat okoznak: kora tavasszal a szélmegporzású fák pollenjei, nyáron a pázsitfüvek, nyár végétől az első fagyokig pedig a parlagfű és a fekete üröm pollenjei. A növények beporzásának időszaka földrajzi területtől, időjárási viszonyoktól is függ, de minden évben hasonló időben kezdődik. A fűpolleneknél a legnagyobb koncentráció délután és kora este, a parlagfűnél kora délután van. Földrajzi területenként más és más pollenek válthatnak ki allergiás panaszokat, Észak-Európában a nyírfa, Dél-Európában az olajfa okozza a megbetegedést. A beteg számára fontos: tudnia kell, hogy allergiáját melyik növény okozza, s hogy ez mikor virágzik. A megelőző intézkedések sokat jelenthetnek: a tavaszi kirándulóknak egyfelől a pollennaptárt kell figyelniük, másfelől óvatosnak kell lenni az állatokkal is – még szelíd kutyát, macskát se simogassanak. Aki a rovarcsípésre érzékeny, minden kiruccanáskor vigye magával a gyógyszerét. Természetes követelmény, hogy kerülje a magas pollenkoncentrációjú helyeket, az autóban használjon légszűrőt. Általános jó tanács, hogy pollenszezonban a lehetőségek szerint tartsuk zárva az ajtókat, ablakokat. A megfelelő időben való szellőztetés, légkondicionálás, a zárt tér alacsonyabb nedvességtartalma csökkentheti a penészgomba és atkaallergének számát is.

Ha a családban akad penészgombára allergiás, a párás helyiségeket ajánlatos gyakran szellőztetni, takarítani. Párologtatót csak módjával szabad alkalmazni, hiszen a levegő magas nedvességtartalma kedvez a penészgombák, a háziporatkák szaporodásának. Poratka minden háztartásban van, megél a kárpitozott bútorban, matracban. Tápláléka bőrünk elszarusodott hámrétege, mely állandóan kopik: ezen felül lételeme a szerves por, a meleg és a nedvesség: tehát kedvében lehet járni a vizes szőnyeg- és kárpittisztítással is, illetve azzal, ha a szobalevegő páratartalmát 50 százalék fölé emeljük. Ellenintézkedésként szokták ajánlani a matrac műanyag huzattal való bevonását. Az ágyneműt nem elég langyos vízben mosni, mert az atkák csak a forró vízben pusztulnak el.