Állapot a magasban

Pozsony. Két nagy, térbeli alkotásokat felvonultató kiállítást kínál a téli idényre a pozsonyi Kunsthalle. A földszinti, LAB teremben a magyarországi Cseke Szilárd Fall by the Roadside című helyspecifikus, kinetikus installációja látható, az emeleti nagy kiállítótérben pedig a hazai kortárs szobrászművészet jeles alakja, Štefan Papčo Psycho-vertical című kiállítása várja a látogatókat.

Štefan Papčo az egyik legeredetibb hazai fiatal szobrászművész, aki a hagyományos szoborformálásból indul ki – alakos fa- és bronzszobrokat alkot –, de a klasszikus vonalra egy új, sajátos minimal artos térábrázolási eljárást épít fel. Művészetében leegyszerűsített, szikár és masszív formákkal, tömbökkel, valamint a vertikálist kifejező (a hegyfalat idéző) geometriával a magasság és az extrém természeti viszonyok által kifejtett hatásokat jelenít meg.

A kiállítás egy magas-tátrai hegymászóútvonal után kapta a Psycho-vertical címet. Papčo szenvedélye a hegymászás: művészete azáltal válik egyénivé, hogy hegymászói tapasztalatait, élményeit, érzéseit adja vissza különféle térbeli formakompozícióiban. Munkáiban azt az állapotot igyekszik felfedni, amelyet az ember a hegymászás során tapasztal meg. A szenvedély, az ismeretlen csodálata, a megismerés, a felfedezés, a győzelem öröme ugyanúgy jelen van Papčo munkáiban, mint a csúcsra jutás veszélye, a gyötrelem, a küzdés, illetve ezek fizikai megélése, elviselése. A Psycho-vertical című kiállítás vizuális vallomás: a megélt hegymászói tapasztalat feltárása.

Ahogy a pozsonyi kiállítás kurátora, az orosz Elena Szorokina elmondta, Štefan Papčo nemcsak attól egyéni, ahogy alkot, hanem attól is, ahogy a munkáit prezentálja. A hegymászásból fakadóan a művész számára a Magas-Tátra egyrészt inspiráció, másrészt kiállítási tér, olyan hely, ahol elhelyezheti alkotásait. Papčo mászásai során hegymászópózokat megörökítő faszobrait természeti közegben, hegyfalakon, ormokon, hasadékokban helyezi el, kitéve őket az extrém légköri és időjárási viszonyoknak. A kihelyezett szobrok a zord természeti környezetben önálló életet kezdenek élni.

Galériákban kiállítható, bronzváltozatban is elkészültek ezek a figurális szobrok. A Kunsthalléban jó néhány látható belőlük, különféle kompozícióba, pózba rendezve. Az életnagyságú bronzfigurák olyan felületi megmunkálással készültek, hogy tükrözik az eredeti, a faverzió keménységét, de törékenységét, sérülékenységét is – a bennük rejlő emberi lény, a hegymászó jellemzőit. A figurák karakterét és életszerűségét erősíti, hogy a megfelelő extrém öltözékben láthatók. Minimalistán, mégis érzékletesen ábrázolt gesztusrendszerükkel pedig oly mértékben kifejezik a belső átélést, a lelki folyamatokat, hogy valós, lélegző-létező lények benyomását keltik. A hegymászóélet jellemzőinek kifejezője a tipikus öltözék is: ezért Papčo vastag pulóverekből is mintázott beszédes szobrokat. Ezekből is látható néhány a tárlaton.

A figurákon és az öltözékeken kívül bekerültek a válogatásba olyan minimal eszközökkel, geometrikus idomokkal manipuláló munkák is, amelyek a hegymászók (élet)terét ábrázolják. Így – a környezetnek és a benne létezőknek a prezentálásával – válik komplexszé a Kunsthalle terében Papčo hegyi galaxisa.

A február 25-ig látható kiállításon vendégként meghívott más művészek (köztük Bartusz György) is jelen vannak olyan művekkel, amelyek szintén a vertikális jegyében születtek.