Akiktől 2017-ben búcsúztunk

Berek Kati színművész

Február 26-án, életének 87. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt Berek Katalin érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze, aki több mint hetven évig állt színpadon. Legendás generáció tagja volt: a Színiakadémián Hacser Józsa, Horváth Teri, Psota Irén, Soós Imre, Váradi Hédi volt az osztálytársa. A Nemzeti Színházban tizennyolc évig játszott; 1970-ben az állandó megújulásra törekvő színésznő egyik alapítója volt a legendás 25. Színháznak, ahol kollégáinak többsége a főiskoláról frissen kikerült fiatal színész vagy amatőr volt. Nagy lelkesedéssel vett részt a színház formai megújulásokat kereső művészi programjában, a magyar alternatív színjátszás egyik megteremtője lett. 1985-től Győrbe szerződött, ahol elhalmozták szerepekkel, minden műfajban kipróbálhatta magát. Még a Csárdáskirálynő Cecíliáját is eljátszhatta, Madách Tragédiájában nő létére ő volt Lucifer. A kecskeméti Katona József Színházban Orbánné parádés szerepét játszhatta el Örkény Macskajáték című drámájában. Legendásan szép orgánuma a pódiumon is kiválóan érvényesült, gyakran mondott verseket, József Attila, Nagy László és Weöres Sándor műveit. Több filmben is játszott, például Mészáros Márta Örökbefogadás című drámájában, amely 1975-ben elnyerte a Berlinale fődíját.

Kovács András rendező

Március 11-én elhunyt Kovács András filmrendező, Kossuth-díjas, kétszeres Balázs Béla-díjas érdemes és kiváló művész. Igazán ismertté az 1964-ben bemutatott, nagy társadalmi visszhangot kiváltó Nehéz emberek tette. A nemzeti önismeret iránti érdeklődéséből született meg Cseres Tibor regénye alapján 1966-ban a Hideg napok, amely az 1942-es újvidéki vérengzést elkövető, magukat a „parancsra tettem” érvvel mentegető kisemberek felelősségét vizsgálta. Az addig tabuként kezelt téma feldolgozása hatalmas vihart kavart, a film Karlovy Varyban és a Magyar Játékfilmszemlén is fődíjat kapott. Nagy vitákat váltott ki az 1968-ban bemutatott Falak is, amely az erkölcsi alapokon nyugvó magatartásminták közti feszültségekkel foglalkozott. 1978-ban Madaras József főszereplésével készült a Ménesgazda, a rákosista diktatúra idején játszódó filmdráma, az egyik első alkotás, amely nyíltan beszélt az ötvenes évekről. 1983-ban Kiss Mari és Cserhalmi György főszereplésével forgatta a Szeretőket, majd két évvel később Andrássy Katinkáról, az első köztársasági elnök, Károlyi Mihály feleségéről A vörös grófnőt. Utolsó játékfilmje, Az álommenedzser 1993-ban készült. A kilencvenes évektől már csak dokumentumfilmeket készített a televízió számára.

Jókai Anna író

Életének 85. évében június 5-én meghalt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze. Nagy sikert aratott Szegény Sudár Anna című naplóregénye és a több mint húsz kiadást megért, filozófiai mélységű, az öregedés, az elmúlás problematikáját újszerű módon megközelítő Ne féljetek című regénye is. A legismertebb művei közé tartozik a Mindhalálig és a Jákob lajtorjája című regény, népszerűek esszékötetei és versei. Számos művének színpadi változatát, rádió- és tévéjátékát is bemutatták, műveit idegen nyelvekre is lefordították. Átvilágítás című önéletrajzi regényében élete mérlegét vonta meg. Sokrétű munkásságáért – szívesen vett részt a közéletben – szinte minden elismerést megkapott.

Schubert Éva színművész

Július 11-én 86 éves korában elhunyt Schubert Éva Kossuth-díjas színész, érdemes művész. Több mint harminc filmben szerepelt, számos tévéjátékban láthatta a közönség, a 90-es években hétről hétre ott volt a képernyőn a Szomszédok című sorozatban. Játszott a Linda című bűnügyi filmsorozatban, de Zsurzs Éva tévéfilmjében, a Szabó Magda műve alapján készült Abigélben is. Összetéveszthetetlen hangját mesefiguráknak is kölcsönözte, egyebek mellett Lukréciának a Frakk, a macskák réme című rajzfilmsorozatban.

Makk Károly rendező

Augusztus 30-án 92. életévében hunyt el Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, a nemzet művésze. 1954-ben első rendezésével, a Liliomfival halhatatlant alkotott. A ma is felhőtlen szórakozást nyújtó filmnek csaknem hétmillió nézője volt. A következő években forgatott sikeres közönségfilmeket (Mese a 12 találatról, Fűre lépni szabad) és feszültséggel teli lélektani drámát is (Ház a sziklák alatt). Irodalmi indíttatású filmrendező volt, többnyire erős irodalmi alkotásokból dolgozott. A Déry Tibor két novellája alapján készült Szerelem a magyar filmművészet kiemelkedő alkotása. A film 1971-ben Cannes-ban elnyerte a zsűri díját, és a 12 legjobb magyar film közé is beválasztották. A cannes-i filmfesztiválra egyébként összesen hat filmjét – Liliomfi, Szerelem, Macskajáték, Egy erkölcsös éjszaka, Egymásra nézve, Az utolsó kézirat – hívták meg az Aranypálmáért folyó versenybe. Formanyelvi bravúr volt az Örkény-kisregényből készült Macskajáték, amelyet 1974-ben Oscar-díjra is jelöltek; hangulatos korrajzot adott az Egy erkölcsös éjszaka, Hunyady Sándor elbeszélésének filmváltozata. Az 1982-es, Galgóczy Erzsébet Törvényen kívül és belül című regényéből készült Egymásra nézve a magyar filmtörténetben az elsők között beszélt az 1956 utáni megtorlásokról, és az első magyar film volt, amely leszbikus kapcsolatot ábrázolt. Az 1956-os forradalom fiatal mártírjainak állított emléket az 1990-ben forgatott Magyar Rekviem. Dosztojevszkij kisregényéből 1998-ban amerikai–magyar koprodukcióban készült A játékos. 2003-ban rendezte az árulás és szerelem témáját boncolgató Egy hét Pesten és Budán című filmdrámát, 2009-ben mutatták be a korrupcióról, a politika és a bűnözés összefonódásáról készített Így, ahogy vagytok című politikai krimijét.

Nepp József rendező

Október 6-án életének 84. évében elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező. Első műve, a Szenvedély című rajzfilm szakított a mesehagyománnyal és új korszakot nyitott a karikatúrastílusban rajzolt aktuális, groteszk, sőt abszurd történetekkel. 1964-ben készült a Gusztáv-sorozat, a máig legnépszerűbb magyar rajzfilmsorozat, amelynek Dargay Attila és Jankovics Marcell mellett ő a szülőatyja. A Mézga család, majd a Dr. Bubó tévésorozat sikerében is nagy szerepe volt – nem véletlenül nevezik őt a magyar animáció mindenesének. Sok egész estés és kisrajzfilm írója és társ-forgatókönyvírója.

Aradszky László énekes

Életének 83. évében október 8-án elhunyt Aradszky László, a 60-as évek egyik legnépszerűbb sztárelőadója. A hatvanas években minden nagy fesztiválon döntős volt. 1966-ban a Made in Hungary című versenyben győzött az Isten véled, édes Piroskámmal (ez a szám lett Magyarország első aranylemeze, az énekes korongjából mintegy 300 ezer példány fogyott). Az 1967-es Táncdalfesztiválon előadói díjat nyert. 1969-ben jelent meg első nagylemeze. Legnagyobb slágerei között van az Annál az első ügyetlen csóknál, a Nem születtem grófnak, a Szomszédasszony, fütyülök a lányára, a Nem csak a húszéveseké a világ, a Pókháló van már az ablakon. (as, tb)