Aki lemarad, alulmarad

Aki lemarad, alulmarad – figyelmeztet Berényi József külügyi államtitkár vezércikkében. Noha Brüsszel közvetlenül nem irányít, nagy tévedés lenne azt hinni, hogy az EU-s tagság nem befolyásolja majd Szlovákia oktatásügyét. Amit az EU-tól elvárunk, csak akkor érhetjük el, ha mi is megteremtjük az elvárások feltételeit. Csáky Pál kormányalelnök alma matereiről mesél, rámutatva, hogy életünk végéig tanulnunk kell, ankétunkban arra keressük a választ, számít-e a számítógép az iskolában. Hajtman Béla egy Renoir-festményt mutat be, Simon Szabolcs egyetemi oktató pedig a regionalizmus és az iskola kölcsönhatásáról fejti ki gondolatait. Bodnár Gyula főszerkesztő nyílt levélben fordul az oktatási intézmények vezetőihez, kérve őket, minél több pedagógushoz juttassák el a Katedrát, Csicsay Alajos tollából a magyarországi Pénzes István oktatáskutatóval készített interjút olvashatjuk el Kik maradnak meg Babilonban? címmel. Iskoláink életéből rovatunkban most egy dunaszerdahelyi rendezvényről, valamint az internet iskolai szükségességéről szólunk, felhívva a figyelmet, hogy az informatika a 21. század olaja lesz. Jakab István nyelvművelő írásából azt tudhatjuk meg, mikor kell vessző az és meg a vagy elé, tantárgyi rovatainkból viszont a számítógép-hálózatokról, az osztás és oszthatóság tanításáról, az eredményes tanulás titkairól tudhatunk meg többet. (na)