Aki bújt, aki nem...

# Darryl (Justin Long) és Trish Jenner (Gina Phillips) az egyetemi év befejeztével szüleikhez indulnak. A kietlen országúton meggyűlik a bajuk egy őrült sofőrrel, de szerencsére sérülés nélkül megússzák az incidenst. Később újra látják a korábbi járművet vezető férfit, amint egy összekötözött, véres zsákot hajít le a csatornában. Mikor a teherautó ismét megelőzi őket, Darryl meggyőzi nővérét, hogy forduljanak vissza az elhagyatott templomhoz: ha nem a szemük káprázott, talán valaki segítségre szorul. A fiú egy véletlen folytán beleesik a csatornába, s hátborzongató felfedezése rádöbbenti arra, micsoda szörnyeteggel állnak szemben.

A Jeppers Creepers a konkurens tucattermékekkel szemben még csak nem is törekszik arra, hogy különösebb meglepetéssel szolgáljon – talán ez egyben legnagyobb pozitívuma is, hiszen így nyoma sincs a görcsös igyekezetnek, hogy a befejezésre valami meglepő fordulatot tartogassanak. A kezdés mindenesetre a stílushoz képest meglepően jó: a valóban feszült első félórában a szereplőkkel együtt fedezzük fel, hogy mi vár ránk a későbbiekben, olyan klasszikusokból szemezgetve, mint a Párbaj, az Országút fantomja, vagy később a Texasi láncfűrészes mészárlás. A film közepén azonban megtudjuk, hogy a „mumus” valójában nem is ember (bár amilyen intenzitással csapkodja le a rendőrök fejét, ez nem meglepő), és azért zabálja meg szerencsétlen áldozatai különféle testrészeit, mert azokból regenerálja saját magát. „Ha látni akar, szemet eszik, ha járni, lábat” – nagyjából így hangzik a röhejes és felesleges magyarázat.

A mészáros kilétének tudatában a feszültség és az érdeklődés egyaránt szertefoszlik, és rádöbbenünk, hogy tulajdonképpen egy újabb, klisékkel tömött tinifilmet nézünk. Amikor pedig a Jeppers Creepers két szerencsétlen főhőse reménykedve meséli az időközben hozzájuk csapódó látnok öregaszszonynak, hogy a gyilkos démonon legalább ötször áthajtottak autójukkal, a legkevésbé megnyugtató választ kapják: „Annyi szívet evett már, hogy nem lehet elpusztítani”. Innentől pedig azt hiszem, a befejezés senki számára nem lehet kérdéses. Az viszont annál inkább, hogy a filmet íróként is jegyző Victor Salva (az Arc című Jeff Goldblum-os rettenet fűződik még a nevéhez) miért gondolta, hogy totális reménytelenségükben is izgulni fogunk szerencsétlenül járt hőseiért. Inkább beletörődünk elkerülhetetlen sorsukba, és magunkban eldöntjük, hogy a még idén debütáló folytatást biztosan nem nézzük meg. (mozinet)

Aki bújt, aki nem (Jeepers Creepers), színes, amerikai film, 90 perc, R.: Victor Salva, Fsz.: Gina Philips, Jonathan Breck, Justin Long

Hamarosan a mozikban...