„Akciódús” évadkezdés a Jókai Színházban

„Akciódúsan”, ám nem igazán örömtelien indult az évad a Komáromi Jókai Színházban. Augusztusban betörtek az épületbe, a „kultúra iránt érdeklődő” betörők mintegy 2–300 ezer koronás kárt okoztak az intézménynek. A zavartalan működést további, nem várt események nehezítik. Az évad első premierje próbáinak megkezdése után a társulat három tagja jelentette be azonnali távozási szándékát. További kedvezőtlen tény, hogy a színházépület közvetlen közelében egy bevásárlóközpont építését kezdték meg. A nagy tempóban folyó, természetesen zajjal járó építkezés nem csupán a próbákat, hanem a délelőtti és délutáni gyermek- és diákelőadásokat is zavarhatja, sőt akár az esti előadásokra is hatással lehet.

Távozó színészek

A társulat színészei közül Benkő Géza és Tóth Attila hagyja ott a színházat. Benyújtotta felmondását Agh Erzsébet kellékes is. A távozó művészek közül az ĺrországba készülő Benkő Gézát sikerült utolérnünk, aki döntését így indokolta: „Harminchat éves vagyok. A színházban már nagyon sok mindent elértem. Úgy érzem, ez az a pillanat az életemben, amikor valami új dologban kell kipróbálnom magam. Sok egyéb mellett az anyagiak is közrejátszottak elhatározásomban. Még nem tudom, mennyi ideig maradok kint, ez a kérdés egyelőre teljesen nyitott.”

Tóth Tibor, a színház igazgatója ennek kapcsán a következőket nyilatkozta lapunknak: „Benkő Géza egy idő óta úgy gondolta, nem kielégítők számára a színház által nyújtott anyagiak. Hosszabb ideje foglalkoztatta a terv, hogy külföldön vállal munkát. Egy gondom van csak: hogy túlságosan későn szólt, az évadnyitó után egy héttel, amikor már próbálta A waterlooi csata főszerepét. Ezenkívül három főszerepet hagy itt az elmúlt évadból. Nem tartom túl etikusnak, hogy kész tények elé állított engem is és színészpartnereit is, akik ezekben a produkciókban játszanak. Az élet természetesen nem áll meg, a gondokat kiküszöböljük, vendégszínészeket hívunk és állandó tagokat is szerződtetünk, bár a szezon közepén ez nem egyszerű. Szeretném hangsúlyozni, senkitől nem válok el haraggal, senkit nem rúgtam ki, mindenki saját elhatározásából próbál szerencsét külföldön. Tóth Attila és Agh Erzsébet is a minap szólt, hogy Svédországba mennek. A színházi fizetésük hatszorosát fogják ott megkeresni, úgyhogy én erről nem beszélhetek le senkit. Nem utolsósorban senkit nem szeretnék győzködni, hogy legyen színész.”

„Trafik a templomkertben”

A napokban szembesült a színház vezetése azzal a ténnyel, hogy az épület közvetlen szomszédságában megkezdődött a Billa építése. „Volt információm arról, hogy ezen a területen akarják felépíteni, de kicsit távolabb, olyan 50–60 méterre – mondta Tóth Tibor. – Félő: azontúl, hogy itt két hónapig építkezés lesz, és 30 méterre a színpadtól zúgni fognak a gépek, akkor sem fog megváltozni a helyzet, ha megnyitják az üzletközpontot. Sikerült ugyanis megszereznem a tervrajzokat, és azok alapján a színház színpadi rakodójától 20 méterre lesz a Billa szemétlerakata, és ott lesz a rakodója. Az árufeltöltés zárás után történik, mi pedig akkor tartjuk az esti előadásainkat. Ilyen körülmények között nem látom garantáltnak a színház zavartalan működését. A mi véleményünket senki nem kérte ki, pedig úgy gondolom, a törvény is előírja, hogy ha valamely építkezés közterületen folyik, a szomszédok véleményét is ki kell kérni. Lehet ugyan, hogy mivel a színház épülete a város tulajdonában lévő területen van, valószínűleg ezzel magyarázzák majd az illetékesek, hogy a mi beleegyezésünkre nem volt szükség. De egy szakvéleményt azért lehetett volna tőlünk kérni, mivel az önkormányzatban nem ismerik behatóan a színház működését. Úgy gondolom, nem volt helyes döntés a színház közvetlen közelében üzletközpontot építeni, mondhatnám, »templomkertbe egy trafikot«. Tessék felmenni az internetre, letölteni 30 európai színház épületrajzát vagy a fotóját. Nem tudom, találnak-e Európában még egy színházi épületet, amelyre egy hipermarketet »építenek rá«. Ha az illetékesek megszólítottak volna bennünket, közösen talán találhattunk volna mindenki számára elfogadható kompromisszumot. A napokban benyújtottunk egy keresetet a Nyitra megyei önkormányzathoz, amit eljuttattunk Komárom város polgármesteréhez, a kulturális bizottsághoz és a városfejlesztési hivatalba is. Várjuk a választ. Kértük továbbá a Nyitra megyei kulturális bizottság összehívását is az ügyben.”