Kultúra

Ágyban, olajban, kommunizmusban

Szerbiában élő bosnyák rendező. Muszlim családba született, de már pravoszláv vallású. Kétszer nyert Aranypálmát Cannes-ban. Emir Kusturica a Balkán leghíresebb filmese.
Szabó G. László

2018. december 6. 19:39

Az idei velencei fesztiválra a José Mujicáról készített dokumentumfilmjét kísérte el. ( TASR/AP-felvétel) 

Legendás alkotások fűződnek a nevéhez: Emlékszel Dolly Bellre?, A papa szolgálati útra ment, Cigányok ideje, Macska-jaj, Underground, Az élet egy csoda. Legutóbbi játékfilmje, a Tejben, vajban, szerelemben évekig készült, miközben portréfilmet forgatott Maradonáról, a világbajnok argentin labdarúgóról, és ezt követően is dokumentumfilmen dolgozott. Velence idei mustráján José Mujicát, Uruguay egykori elnökét avatta hőssé, most pedig a Volt egyszer egy Vadkelet című sorozatot indította el a Spektrum csatornáján, pontos képet adva a kilencvenes évek posztszocialista blokkjáról.

A nyolcvanhárom éves José Mujica 2010 és 2015 között volt Uruguay köztársasági elnöke. Palotába még az ország első embereként sem vágyott, gerillaharcos volt, baloldali politikus, földet művelt, és továbbra is a szegények oldalán áll, akik rajongva szeretik őt. Elnökösködésének utolsó napján a főváros, Montevideo utcáin félmillió ember búcsúzott tőle.

„Nem sokkal a hivatalba lépése után ismertem meg őt – meséli Emir Kusturica, aki azóta, hogy Prágában átvette rendezői diplomáját, gyakran visszajár a cseh fővárosba. Mint mondja: ma is Bohumil Hrabal és Milan Kundera a kedvenc írója, Milos Forman és Jiří Menzel filmjei pedig egyszerűen megunhatatlanok számára. Ebből eredően pedig még ma is remekül beszél csehül. – Együttesemmel, a No Smokig Orchestrával koncerteztünk Párizsban, amikor valaki a mobiltelefonjában megmutatta ezt a csodaembert. Traktort vezetett, kint a földeken. Később megtudtam róla, hogy a fizetése jelentős részét szétosztja az arra rászorulók között, luxuskocsik helyett egy sokéves bogárhátúval közlekedik, és nem költözött be az őt megillető elnöki rezidenciába. Azonnal megéreztem, hogy ő az én emberem, és dokumentumfilmben szeretném bemutatni a világnak. Elnöksége idején Mujica – anélkül, hogy Uruguay gazdaságilag összeroppant volna – hazájában huszonöt százalékkal szorította vissza a szegénységet. A legtöbb országelnök, főleg Nyugaton, sajnos nem ilyen. Nem tud példaképpé, morális etalonná válni. A Nyugat most egyébként is a bevándorlókkal van elfoglalva. Azzal, hogy miképpen lehetne útjukat állni, visszatoloncolni őket oda, ahonnan jöttek. Csak épp a legfontosabb kérdést nem teszik fel nekik: miért Nyugat-Európa felé vették az irányt, és miért nem a gazdag Szaúd-Arábiát vagy az Egyesült Arab Emirátusokat választották? Sejtem én, mi az oka ennek. A vezető nyugati politikusoknak ugyanis be kellene ismerniük, hogy a kialakult helyzetről nem más, mint a Nyugat tehet. Az évszázadokkal ezelőtti gyarmatosításuknak lett ez a következménye, és Afganisztán, Irak, Líbia katonai destabilizációja. A nyugat-európai országok egyszerűen megfeledkeztek Afrikáról. Magára hagyták, semmiféle segítséget nem adtak neki, csak a saját meggazdagodásukat tartották szem előtt. És ez most hirtelen visszaütött.”

Kusturica sosem rejtette véka alá politikai nézeteit. Mostanában például azzal lepte meg népes rajongótáborát, hogy elmondta: akárcsak Gérard Depardieu, ő is szoros barátságot ápol Vlagyimir Putyinnal. Nem őt, hanem a nyugati politikusokat kritizálja. Putyin, szerinte, kedves, kellemes, intelligens ember, akivel remek eszmecseréket folytat. Friss dokumentumában, a Volt egyszer egy Vadkeletben sem Oroszországon mosolyog a leginkább. Az oroszokkal kesztyűs kézzel bánik a filmben. Közülük a legkirívóbb divatikonokat mutatja be. Prágát és Budapestet a kilencvenes évek pornóipari fellegváraként ábrázolja. Felnőttfilmeket gyártó centrumoknak. A filmben megszólaló francia producer szerint az akkoriban megnyílt fényes bevásárlóközpontokban szólította meg azokat a lányokat, akiket később Vencel téri szállodájában „castingolt”. Naponta négyen-öten váltották egymást a kamera előtt, meséli, tehát volt kik közül válogatnia. Budapesttel kapcsolatosan a festői forgatási helyszíneket emeli ki. A Dunára néző patinás hoteleket és a fülledt érzékiséget árasztó törökfürdőket, ahol annak idején a felvételek zajlottak. Románia modern boszorkányaival, telepátiára alapozó jósnőivel tette híressé magát. Egy idős, „érdemes javasasszony” elmeséli: ínséges időkben húst, cukrot, étolajat, sőt még szőrmebundát is kapott Elena Ceausescutól, a román vezér feleségétől, aki titokban vitette bearanyozott fészkébe, hogy pontos válaszokat adjon jövőjükkel kapcsolatos kérdéseire. Szlovákiát egy szentéllyé átalakított garázs képviseli a filmben. A projekt moderátora maga Kusturica, aki a Tejben, vajban, szerelemben után most ismét két játékfilm forgatókönyvén dolgozik. Az egyiket saját elbeszéléskötete alapján Még egyszer címmel készíti elő, a másikat pedig Vladimir Nabokov Nevetés a sötétben című regénye nyomán. Ami közös a két filmben: mindkettő Kínában forog majd.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

100 milliós támogatásról késtünk le

Persona non grata lett egy szlovák diplomata Oroszországban

GALÉRIA: Könnygázzal kergették szét a rendőrök a tüntetőket Budapesten

Az Ilosvai tejjes gőzzel nekivág a Fölszállott a páva középdöntőjének

Játékgyűjtés a Jókai Színházban

Leopárd ölt meg egy erdőben meditáló buddhista szerzetest Indiában

Legfrissebb galériák
Olvasta már?