A társadalom önismerete

A dokumentumfilmnek nagy jelentősége van, annak ellenére, hogy ez ma nem divatos műfaj. A szakma a művészi igénnyel megformált dramaturgiával, filmes szerkezettel és katartikus hatással rendelkező filmet tekinti dokumentumnak. A Dunatáj Alapítvány az ilyen értékhordozó filmek elkészítését kívánja támogatni 1994 óta. Vezetői Tölgyesi Ágnes, Balog Zsolt rendezők, valamint Buglya Sándor rendező-operatőr, a kuratórium elnöke. Mindhárman Balázs Béla-díjasok.

– A Duna Televíziónak két olyan szerkesztősége van, amely független a napi tévéadásoktól: a Duna Műhely, amely a kísérleti és játékfilmek irányába mozog és a Dunatáj Alapítvány, amely dokumentumfilmek készítésével foglalkozik – kezdi Buglya Sándor, az Alapítvány vezetője. – Olyan dramaturgiai műhelyt kívántunk létrehozni, amelyben a televíziók napi műsorgyártásában könnyen elkallódó témákat igényesen dolgozunk fel. Az aktualitásokkal foglalkozó műsorok legtöbbször alig egy-két percet hasznosítanak a beérkező témák anyagából és nincs idő azok további feldolgozásához, bármenynyire ígéretesek. A műhely ezeket a témákat járja körbe különös figyelemmel, hogy megőrizze azokat az utókor számára.

– A Dunatáj Alapítvány sok filmen dolgozik folyamatosan. Ilyen például a 2000-től forgatott filmsorozat, mely az Erdélyben található, több mint háromszáz székely erődtemplomot kívánja bemutatni – mondja Dékány István, a sorozat rendezője. – Tüdős S. Kinga erdélyi történésszel közös tervünk, hogy ebből az anyagból kilencrészes sorozatot készítsünk.

– A Dunatáj Alapítvány pályázatokból él – veszi át a szót Szederkényi Miklós gyártásvezető. – Ezek a résztámogatások segítséget nyújtanak abban, hogy folyamatosan dolgozhassunk a már megkezdett hoszszabb munkáinkon. Ilyen például a marosvásárhelyi Marx József fotóművészről forgatott anyag, vagy az emlékfilm Olajos Csabáról, aki a ’80-as évek ellenzékének volt jelentős figurája. Még nem került bemutatásra Az erdő poétája, mely Áprily Lajosnak állít emléket, de forgatunk Borszékről és a Prágai tavasz felvidéki magyarságot érintő hatásairól is.

– A PHARE-program keretében az egyik halmozottan hátrányos helyzetű közösségről, a roma fiatalokról készítünk filmet, hogy ezzel is elősegítsük társadalmi beilleszkedésüket. Úgy gondolom – mondja a kuratórium elnöke –, a médiának nagy a felelősége abban, hogy a cigányokról milyen kép alakul ki, és elengedhetetlen, hogy eloszlassuk a sokakban kialakult sztereotípiákat.

A Dunatáj Alapítvány filmjei rendszeresen szerepelnek magyarországi és nemzetközi fesztiválokon, melyekről évek óta a legnevesebb díjakkal és kiemelt elismeréssekkel térnek haza. Talán ezért is van, hogy az eltelt néhány év alatt a Dunatáj Alapítvány Magyarországon a szakma egyik legjelentősebb és legelismertebb dokumentumfilm-készítő műhelyévé vált.