A szlovák festészet „legendái”

A Szlovák Takarékszövetkezet Rt. szlovák festészetet feltérképező gyűjteményéből, melynek gerincét alkotják az ebben a korszakban alkotó művészek képei, harminc alkotás tanulmányozható a galériában. A kiállítás Az ember- és tájábrázolás alakváltozásai a harmincas évek szlovák festészetében címet viseli, és a téma feldolgozását a realista szemlélettel készült, objektivitásra törekvő alkotásoktól a himnikus hangvételű idealizáló ábrázolásokon át egészen a bensőségesen személyes hangvételű, intim képekig mutatja be.

Fullától nem a rá jellemző stilizált népi motívumokkal operáló kép, de Pozsonyt furcsa szemszögből, szenvtelen hűvösséggel ábrázoló 1928-as festmény van kiállítva.

Martin Benkának két kisebb képe mutatja be a mester akadémikus szigort és áhítatos személyességet ötvöző táj- és nemzetfelfogását. Monumentalitás és emberi lépték, regionalizmus és kozmikus vágy keveredik ezeken a festményeken.

A legtöbb alkotás Janko Alexytől látható, hét olaj- és pasztellkép vezet át a festő egyes korszakain, szemléletváltásain. Folklór és vízió, egzotikum és szociografikusság, részletgazdagság és jellé nemesítés, realizmus, szürrealizmus és a fauve-ok indulata, táj és geometria mind-mind jellemző erre a stílusok között gátlástalanul cikázó képzőművészre.

Gustáv Mallý cezanne-i látásmóddal, de eredetien közelít a szlovák mindennapokhoz, atelier kompozíció és autentikus embertípusok adják Mallý festészetének sajátos ízét.

Jozef Kollár a klasszikus tájképfestőiskola hagyományaiból indul ki, és szelíden feszegeti annak határait. Mikuláš

A. Bazovskýt nem zseniális koloristaként, de könnyű és biztos kezű grafikusként ismerheti meg a látogató.

Felfedezésszámba mennek Edmund Gwerk vásznai, hiszen expresszív-szimbolista tájképei egészen az emberi lélek Van Gogh-i és Edvard Munch-i lélegzetelállító szakadékáig merészkednek. Feltűnik a teremben Mikuláš Galanda kubizmussal és líraisággal egyaránt kacérkodó szögletesen éteri nőalakja is. Ladislav Čemický, Viktor Hermély, Zoltán Palugyai, Štefan Polkoráb képei is arról tanúskodnak mennyire izgalmas volt ez a korszak, a tájábrázolásba egyaránt belezsúfolhatóak társadalmi, esztétikai, történelmi, filozófiai célok és üzenetek, ebben a korszakban nem lehetett ártatlanul gyönyörködtetni, minden gesztusnak a nemzet sorsára kiható jelentősége volt.

Ján Dano, a Barsi Múzeum igazgatója elmondta a Szlovák Takarékszövetkezet munkatársai keresték meg őt, hogy Léván is szívesen bemutatnák a gyűjtemény egy részét. „Első alkalommal ad otthont a gyűjteménynek egy múzeum, ez is bizonyítja, hogy sikerült magunkra fölhívni a szakma és a közönség figyelmét, terjed intézményünk jó híre” – jegyezte meg az igazgató.

A 2006-os év második felében folytatni kívánja a két intézmény az együttműködést és a huszadik századi képzőművészet egy másik meghatározó korszakának, a negyvenes éveknek az alkotásaiból nyílik tárlat a Nécsey Galériában ősszel. Ján Dano a galéria egyik fő feladatát a helyi művészek bemutatásában, népszerűsítésében, a regionális kultúra életben tartásában látja, de fontosnak tartja a tisztán művészi szempontokat szem előtt tartó tárlatok megrendezését is. Ilyen csemege ez a kiállítás is.