A sziget

Run! Azaz „rohanj”! Ez a mondat gyakran elhangzik A sziget című amerikai sci-fi főhőseinek szájából. Nem edzőtáborban vagyunk természetesen, az életükért futnak, a nézőknek pedig a szemüket kell szorgosan „futtatniuk” a vásznon, hogy le ne maradjanak attól a lendületes iramtól, amit Michael Bay legújabb rendezése diktál.

A nem is olyan távoli jövőben, 2019-ben vagyunk. Lincoln-6-Echo (Ewan McGregor) számos sorstársával együtt éli unalmas „egyenéletét”, hermetikusan elzárva a külvilágtól, a Föld ugyanis egy ökológiai katasztrófa után lakhatatlanná vált. A szigorúan ellenőrzött bázis lakóinak életében az egyetlen izgalmas pillanat a sorsolás. A szerencsés nyertes a Szigetre költözhet, amelyet (ki tudja, milyen csoda folytán) a világméretű katasztrófa elkerült. Lincoln több dolgot is furcsának tart, emellett megmagyarázhatatlan rémálmok gyötrik. A szürke, pontosabban fehér hétköznapoknak (kötelező a fehér egyencucc) azonban hamarosan vége szakad, egy nap ugyanis kisorsolják a Szigetre a szőke szépséget, Jordan-2-Deltát (Scarlett Johansson), akihez Lincolnt baráti szálak fűzik (már amennyire a szigorú házirend engedi). De nem az a legnagyobb probléma, hogy a lány elutazik, ő pedig marad, hanem hogy kiderül: a Sziget egyáltalán nem létezik, a kiválasztottak pedig egészen másra vannak kiválasztva, nem az édeninek látszó Sziget benépesítésére... A férfi a lánnyal együtt menekülni próbál: megkezdődik a Nagy Rohanás.

Nem állítható, hogy a sztori teljesen új. Inkább úgy tűnik, a film készítői „hozott anyagból” dolgoztak: szerintem még a sci-fi műfajában kevésbé járatosaknak is azonnal feltűnik egy-két kultikus darab ihlető hatása. Az sem jelenthető ki, hogy Ewan McGregor és Scarlett Johansson (vagy példának okáért Steve Buscemi) színészi eszköztára legjavát mutatja be. Olyan érzésem volt olykor, hogy azért vállalták el a szerepet, mert szerettek volna egy kicsit a kondijukon javítani. Erre pedig A szigetben bőven volt alkalmuk.

Bele lehetne kötni a sztori apró hibáiba, következetlenségeibe is persze, amit azonban nem lehet tagadni: van benne váratlan csavar, és őrületes sebességgel pergő, klipszerű képek, látványos, hatásos jelenetek. Az operatőri munka, a vágás minden elismerést megérdemel. A sziget olyan film, amely hiányosságai ellenére nem hagyja unatkozni a nézőt. Aki akciódús sci-fire vágyik, annak nyugodt szívvel tudom ajánlani.