„A sors akarta, hogy szerepeljek ebben a filmben”

Budapest. Franco Nero azért mondott igent Almási Tamás Mario, a varázsló című filmjének főszerepére, mert a történet emlékezteti őt kedvenc magyar írója, Márai Sándor könyvére, az Eszter hagyatékára. A hétfőn Magyarországra érkezett olasz színész rámutatott arra: amikor elolvasta a Mario forgatókönyvét, szinte ugyanazt a történetet olvasta. „A sors azt akarta, hogy szerepeljek ebben a filmben” – tette hozzá a színész, aki három hetet tölt a vidéki forgatáson, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

A színész kiemelte: nem tud különösen sokat a rendszerváltozás kori Magyarországról, de véleménye szerint a Mario, a varázsló története jól szemlélteti, milyen volt a rendszerváltás idején az élet és a politikai helyzet vidéken.

Franco Nero elmondta: Almási Tamás legújabb játékfilmjében a női főszereplő munkásként dolgozik, és arról fantáziál, hogy egyszer jobb élete lesz. Amikor találkozik az újdonsült gyártulajdonossal – akit ő alakít –, szinte megőrül az izgalomtól. Arról álmodik, hogy az igazgató elviszi egy nagyvárosba, ahol az élete gyökeresen megváltozik. A férfi személyisége megfogja a nőt, akinek képzeletében igenis létezik Mario, a varázsló. A férfi azonban „csupán” egy üzletember, egy gyártulajdonos, aki ha azt látja, hogy a gyár nem működik, bezárja, és máshol nyitja meg.

Bár a történet egyedi, hiszen egy különleges időszakban játszódik Magyarországon, akár nemzetközi is lehet, hiszen a vidéki élet az egész világon egyforma – tette hozzá a színész, aki szerint a filmbeli szerepének különösen erős vonzereje van.

Az olasz színész nem sokkal Magyarországra érkezése előtt fejezett be egy filmet Németországban. Azt megelőzően hazájában, Olaszországban egy éve dolgozott, öt alkotásban is szerepelt.

A főbb szerepekben az ugyancsak olasz Vittorio Marsigliát és Antonio Grossót, a magyar művészek közül Nyakó Julit, Egyed Attilát, Gyabronka Józsefet, Szirtes Ágit, Fehér Annát, Monori Lilit, Vajdai Vilmost, Gáspár Tibort, Szűcs Nellit, Trill Zsoltot és Nádasi Erikát láthatják majd a nézők.

Bár a filmnek nincs köze Thomas Mann hasonló (Mario és a varázsló) című kisregényéhez, a filmben kirajzolódó kapcsolatrendszer, vagyis a megközelíthetetlen gyártulajdonos és a csalódott munkásnő viszonya párhuzamba állítható a könyv szereplőinek tragédiájával.