A régiók Európája jegyében

A Budapest Fórum Egyesület, mint az Európai Regionális Tanulmányok Hálózati intézménye 1997. szeptember 4-én alakult. Célja az európai regionális társadalomtudományi kutatások összehangolása és összegzése, konferenciák, szemináriumok és más rendezvények szervezése, könyvek, tanulmányok és egyéb kiadványok megjelentetése az Alpok–Duna–Adria régió múlt-, jelen- és jövőbeli fejlődésének a témakörében, az egyesült Európa eszméjének jegyében, az európai integráció előmozdítása érdekében. Az Egyesület, amely önállósulása idejéig a Politikatudományi Intézet kereteiben működött, több intézményi kezdeményezés eredményeként jött létre. 2003-tól az Egyesület elnöke Dr. Szabó Péter, a Kodolányi János Főiskola főigazgatója, alelnöke pedig Hervainé Dr. Szabó Gyöngyvér, az említett főiskola tudományos főigazgató-helyettese.

Milyen témákkal foglalkoztak az eddigi konferenciák?

Az Egyesület 1997-ben, megalakulása évében tartotta első kerekasztal-konferenciáját A hagyományos közép-európai térségek megélhetésének szerkezete címmel. A tavalyi konferencia a hálózatokkal és a határon átnyúló együttműködésekkel foglalkozott, olaszországi, lengyelországi, romániai, szlovákiai és magyarországi előadók részvételével. A mostani tanácskozásra a magyarországiakon kívül Romániából, Szlovákiából és Ukrajnából érkeztek előadók.

Ön hogyan került kapcsolatba a Budapest Fórummal?

Elnökségi tagja vagyok az MTA Veszprémi Területi Bizottságának, és pár éve Hervainé Dr. Szabó Gyöngyvér, aki a Társadalomtudományi Szakbizottság alelnöke ebben az intézményben, megkért, vállaljak előadást a konferencián. Az együttműködés odáig fejlődött, hogy a Budapest Fórum tagja lettem, és a Kodolányi Főiskolán, félállásban megbízott docensként dolgozhatom.

Idén kik képviselték a szlovákiai magyarságot, és milyen témákról adtak elő?

A plenáris ülésen Dr. Albert Sándor, a Selye János Egyetem megbízott rektora tartott színvonalas előadást A kisebbségi kultúra szervezése és a felsőoktatás címmel. A Tudományos hálózatok tematikájú szekcióban Szabómihály Gizella a Gramma Nyelvi Iroda programjairól és eddig elért eredményeiről számolt be. A Nemzeti kultúrák és globalizáció című szekcióban Dr. Stredl Terézia, a Selye János Egyetem Egyetemi Tanácsának elnöke a szubkultúrákról és a globalizációról adott elő. Grendel Ágota, az Ifjú Szivek igazgatója a Kulturális politika – kulturális igazgatás című szekcióban A nemzetiségi kultúra helyzete Szlovákiában címmel tartott előadást. Én a Selye János Egyetem Kutató Intézete körül szerveződő tudományos hálózatokról, lehetséges szerkezeti és tartalmi kérdésekről beszéltem az általam vezetett szekcióban, a Tudományos hálózatok címűben. A Fórum Kisebbségkutató Intézet az utolsó napon lemondta a konferencián való részvételt. Az elhangzott előadások egyébként angol nyelven, tanulmánykötet formájában is megjelennek.

Milyen eredménnyel zárult a rendezvény?

Véleményem szerint nagyon pozitívan lehet értékelni a konferenciát, hiszen számtalan új és jó ötlet hangzott el, konstruktív viták bontakoztak ki, melyek az EU-s csatlakozásunk kapcsán nagyon lényegesek. Az Európai Unióról pontosan nem lehet tudni, milyen szervezet, hiszen államnak nem állam, nincs hivatalos nyelve, nincs saját, az egész EU-ra vonatkozó biztonságpolitikája, de van saját pénze, gazdasági, jogi, kulturális háttere. Nem túl régen a mostani EU-s határok mellett, Jugoszláviában polgárháború dúlt. Európa nem tudta kezelni, sem megelőzni az így kialakult helyzetet, végül az Amerikai Egyesült Államok beavatkozásának köszönhetően oldódott meg a konfliktus, de nem a legsikeresebb formában. A jugoszláviai példa mindenkit óvatosságra kell hogy intsen, hiszen hasonló helyzetek bárhol kialakulhatnak, de megelőzhetők, sőt kezelhetők, ha időben feltárjuk őket. Ennek a célnak az ilyen típusú nemzetközi konferenciák különösen jó teret biztosítanak, főként abban az esetben, ha a cél az Egyesült Európai Államok. Meg kell beszélni például azt, mi legyen a közös európai állami nyelv. Tudjuk, hogy a nyelv kérdése mindig komoly problémát jelentett, számtalan konfliktust okozott és okoz ma is, főleg akkor, ha a kisebbségek nyelvére gondolunk. Egy európai államnyelv bevezetésével egyszerűsödne a nyelvek használata, hiszen az anyanyelven kívül az államnyelv elsajátításával számtalan konfliktus kivédhető lenne, nem beszélve a gazdasági előnyökről, melyek a fordítások elmaradásából adódnak. Ilyen és ezekhez hasonló témákról zajlottak a viták a kultúra, az etnikumok, a globalizáció, illetve a többség–kisebbség viszonyának szemszögéből. Természetesen a Budapest Fórum vezetése külön értékeli majd a konferenciát. A mi szempontunkból pedig különösen fontos, hogy a jövő évi konferenciát a Selye János Egyetemen, Komáromban rendezik meg.