A próza útkeresése

Az Irodalmi Szemle decemberi száma köszönti a 80 éves Monoszlóy Dezsőt. Az író munkásságát Szeberényi Zoltán méltatja, hangsúlyozva, hogy „egy nem mindennapi életműről” van szó, olyan alkotóról, akinek munkásságát a műfaji sokszínűsége jellemzi. Részleteket közöl a lap a gutaütöttek balladája című kötetből, mely tavaly jelent meg.

A magyar prózairodalom több mint félszázados múltjával foglalkozik Fónod Zoltán terjedelmes tanulmánya. Betekintést nyerhetünk az egyes életművekbe, ezenkívül azonban megismerkedhetünk azokkal a meghatározó tendenciákkal is, melyek behatárolták a magyar próza fejlődését Cseh/Szlovákiában, 1945 után.

A szépirodalmi rovatban Duba Gyula Csalódás című esszénovelláját, továbbá Kmeczkó Mihály és Végh Péter novelláit olvashatjuk. Közli a lap Öllős Edit, Gyüre Lajos és Szalay Adriana verseit, továbbá Pénzes Tímea beszélgetését Zalaba Zsuzsával, valamint L. Erdélyi Margit tanulmányát Az olvasó dialógusai címmel. Két vendégkritikát is olvashatunk, az egyik, Vasy Géza írása Tóth László közelmúltban megjelent impozáns gyűjteményes kötetéről szól (a Kalligram jelentette meg), a másik, Nyár, géniuszokkal címmel Tóth Erzsébet írása, aki Camus, Eliot, József Attila, Németh László és Márai Sándor egy-egy műve kapcsán fejti ki gondolatait, kínálva az olvasónak az olvasás gyönyörűségét.

Érdeklődésre tarthat számot a két ismert filozófus, Jacques Derrida és Jürgen Habermas elemzése és felhívása. Európa nemzetének viharos történetét tekintik át s a párbeszédet sürgetik a francia és német filozófusok között. A felhívás címe is önmagáért beszél: Európa – az elveszett azonosságtudat nyomában. Az ENSZ szerepe, az Egyesült Államok szuperhatalmi helyzete, az iraki válság és következményei, valamint a világrend jövője egyaránt témája az írásnak. (dz)