A pannók és plakátok mestere

Alphons Mucha: Anya gyermekével, olajfestmény, 1936 A mintegy száztíz kiállított mű közt vannak a festmény, a rajz műfajába tartozó alkotások, láthatók egyebek mellett Mucha vitrázstechnikával készült remekei, színes kőnyomatai, akvarelljei, de megtekinthetők könyvillusztrációi, világszerte ismert plakátjai, az általa tervezett első csehszlovák bankjegyek és bélyegek, valamint fényképei is.

A Városi Galériában kiállított alkotások szemléjét a palota lépcsőházának falára felfüggesztett, Mucha főművének tartott, húsz festményből álló Szláv epopeia című monumentális ciklusának ötödik, II. Přemysl Ottokár és IV. Béla magyar király unokájának esküvői szertartását ábrázoló darabja uralja. A képzőművész 1913-ban látott hozzá korábban készített vázlatai alapján a szláv népek nagyságát hirdető, a vélt vagy valós nemzeti jelleget kidomborító, egy nemzet küldetéstudatának emléket állító művének hosszú éveket igénybe vevő megalkotásához. A zömében allegorikus és mitologikus alakokat felvonultató, historizáló törekvésekkel jellemezhető Szláv epopeia elkészült darabjainak 1921-es New York-i bemutatóján Mucha óriási sikert ért el, mintegy 400 ezren voltak kíváncsiak a műre.

A sors fintorának minősíthetnénk, hogy éppen hazájában fogadta hűvösen a korabeli kritika, mely a pánszláv eszmeiséget hirdető pannósorozatot túlzott pátosszal, a 19. századra jellemző realista stílustörekvéssel és ebből adódóan korszerűtlenséggel vádolta meg. Az első csehszlovák köztársaságbeli kulturális közvélemény egyébként is eléggé elutasítóan bánt vele. A Szláv epopeiát végül is 1928-ban Prága városának adományozta a művész.

A színes kőnyomatok sorában megtekinthető egyebek mellett az 1911-es keltezésű lírai hangulatú, dekoratív benyomást keltő Hyacinta hercegnő, az 1927-ben készült De Forest Phonofilm című, a művész egyetlen olyan ismert plakátja, amely filmelőadást hirdet, az 1913-ban készült, Zdenka Černá csellistát ábrázoló, de az első csehszlovák köztársaság megalakulásának tizedik évfordulója tiszteletére született alkotása is.

Alphons Muchát plakátjai révén az Art Nouveau előfutáraként jegyzik, és egy új dekoratív stílus megteremtőjeként tartják számon. Erről a pozsonyi kiállítás látogatói is meggyőződhetnek. Festményei ugyanakkor egy, a huszadik század első harmadában már megkésettnek számító művészeti áramlatot képviselnek, mivel elsősorban a 19. századi ízlésnek és elképzeléseknek felelnek meg. Példaként szolgál erre a bemutatott olajfestményei közül jó néhány, a többi mellett az Anya gyermekével és a Kislány kendővel című alkotásai, valamint Zefír és Nimfa című triptichonja. A kiállított művek közt szerepel egyébként a sokak által kedvelt Indiánlány című akvarellje, de láthatók az Alkony és a Hajnalhasadás című, különös hangulatot árasztó vitrázsai is. A Városi Galériában bemutatott fényképeit főként a pszichologizáló törekvések jellemzik.

A kiállítás 2003. január 19-éig tekinthető meg.