A magyar zene hétvégéje

PUHA JÓZSEF

A Petőfi rádiós Szimfonik Live szombaton harmadik, a Magyar Dal Napja vasárnap hatodik alkalommal várta az érdeklődőket.

A 2011-es Sziget Fesztiválon debütáló Szimfonik Live-ot idén is a Közmédia napjának záró eseményeként tartották a budapesti Millenárison. Ezúttal együttesek nem, csak énekesek kaptak főszerepet. Ismert magyar és nemzetközi slágereket adtak elő a hetvenes évektől napjainkig szimfonikus zenekari kísérettel. A harminc átdolgozás közül négyet már ismertünk a Petőfi rádióból. Sajnos épp az agyonjátszott Lana Del Rey-átirat, Kristóf Norbert előadása volt az est mélypontja, ami azért bosszantó, mert a Video Games átdolgozása és stúdiófelvétele nem hagy kívánnivalót maga után, az élő előadás azonban félresiklott. A legjobbak közül ki kell emelni Dorogi Péter (Intim Torna Illegál) produkcióját, aki a Punnany Massif Élvezd című dalát dolgozta át, Vitáris Ivánét (Ivan & the Parazol), aki a The White Stripes slágerét, a Seven Nation Armyt énekelte és a Basement Jaxx Good Luck című számával fellépő Judie Jay előadását. Két legenda is részt vett a megaprodukcióban: Zorán a Quimby Ajjajjaj című klasszikusát, Kovács Kati pedig – nem kis meglepetésre – a Rudimental tavalyi Not Giving In című dalát adta elő. A közel háromórás ingyenes koncert zenei rendezője a Neo együttesből is ismert Milkovics Mátyás. A rendezvény legnagyobb hibája a helyszínválasztás volt, pár perccel a kezdés után már nem lehetett bejutni a nagyjából ötezer főt befogadó Millenárisra, pedig még legalább ennyien szerették volna látni a nem mindennapi produkciókat. Ha lesz folytatás, nagyobb, tágasabb helyszínt kell választani.

A Magyar Dal Napja is a Sziget Fesztiválról indult, az elsőt Presser Gábor kezdeményezésére 2008-ban tartották. A hétórás koncerten a magyar könnyűzene több korszakának és stílusának képviselői léptek fel saját dalokkal, átdolgozásokkal. 2009-től szeptember második vasárnapján rendezik a Magyar Dal Napja Nonprofit Kft. koordinálásával. A magyar dal fővárosa ezúttal Békéscsaba volt – Sepsiszentgyörgy és Kassa is bekapcsolódott a rendezvénybe. Budapesten több mint egy tucat helyszínen óránként váltották egymást a zenészek. Szükség is van az ilyen örömzenélésre, bemutatókra, hiszen a tehetségkutató tévéműsorok hozadékaként túlzsúfolt zeneipar elsősorban az illegális letöltések miatt több sebből vérzik. A CD-eladás zuhanórepülésben van, a fellépők többsége a tehetségkutatók aktuális sztárja. Beszéltem egy megasztáros fellépővel, aki – bár néhány éve menő volt – mára kiszorult az élvonalból, tündöklése két-három évig tartott. Azt mondta, ez az idei második koncertje. Szerinte óriási hiba volt a befutása után feladni a civil foglalkozását, újból fel kellett építenie az életét. Azt tanácsolja minden társának, hogy a zenélés legyen hobbi, ma már csak ideig-óráig lehet megélni belőle.

Bevallom, tetszenek a magyar zeneiparban az utóbbi években bevezetett újdonságok. A zenei állomássá alakult Petőfi rádió olyanokat karol fel, akik hiába jók, korábban labdába sem rúgtak. Részben az állomásnak köszönhetően a magyar zenei élet színvonalára egy rossz szavunk sem lehet, egymás után tűnnek fel a tehetségek, akiknek most már megadatik az ismertté válás. Egyre több a világszínvonalú produkció, amelyek valóban bárhol megállnák a helyüket. Ez persze még nem jelenti azt, hogy belátható időn belül világsztár vagy európai kaliberű könnyűzenei híresség lesz belőlük, hiszen a nagy piacokra nehéz, majdnem lehetetlen betörni. Éppen ezért fontos, hogy mi a saját zenészeinket helyezzük kirakatba, elsősorban az ő dalaikat játsszuk a rádióban, hiszen nekik csak mi vagyunk, őket kizárólag mi tartjuk el. Ezért is fontos a Szimfonik Live és a Magyar Dal Napja.