A legfőbb ítész a gyermekszem

TALLÓSI BÉLA

Kategóriájában a világon egyedülálló azzal, hogy nem kommersz, s azzal, hogy képet ad az illusztrációs művészet aktuális helyzetéről. S ami lényeges, a nézők a verseny óriási mezőnyében eredeti alkotásokat csodálhatnak meg.

Idén ősszel csak a versenyszekcióban 49 ország 362 illusztrátora vesz részt 446 könyvből merített több mint kétezer illusztrációval. A számokat az esemény rangjának és a nemzetközi érdeklődés nagyságának érzékeltetésére érdemes felsorolni. Idehaza azonban mintha megkopott volna a BIB fénye a 70-es és 80-as évekbeli „fénykorhoz” viszonyítva, amikor a BIB szele végigsöpört a városon, erősen lehetett érzékelni az esemény súlyát-jelenlétét. Van, aki a változást azzal is magyarázza, hogy a szocializmusban a BIB-bel bejött hozzánk a tőlünk elzárt világ, azért volt olyan visszhangja. Nehéz lenne egyértelmű magyarázatot adni a fogadtatás megváltozásának okaira, különösen, ha belegondolunk, hogy a BIB-et bizonyára az illusztrációs szakma és a gyermekkönyvkiadás formálódása-alakulása is befolyásolja.

De térjünk vissza a BIB 2013-mal kapcsolatos tényekhez!

A Murti Bunanta indonéz művész által vezetett nemzetközi zsűri a Grand Prix-t Evelyne Laube és Nina Wehrle svájci illusztrátoroknak ítélte oda A nagy özönvíz című munkáikért, amelyek fekete-fehér alkotások a vízözön elől menekülő hatalmas állatsereggel és az óriási bárkával. Az Aranyalma díjat mexikói, kínai, két japán és dél-koreai művész kapta. A gyerekzsűri a dél-koreai Gi-Hun Lee Bádogmedve című illusztrációjának adta a díját. És ez is fontos, ha nem a legfontosabb, hiszen a BIB-ben és a gyermekkönyvekben a legfőbb befogadó és a fő ítész a gyerek.

A versenybe beküldött alkotásokból rendezett fő kiállítást reprezentatív tárlatok egészítik ki. A Művészetek Háza központi kiállítóhelyiségében látható a 2011. évi nagydíjas dél-koreai Eun Young Cho tárlata, valamint a tavalyi két Andersen-díjas kiállítása is. Egyikük a cseh származású, Amerikában élő Petr Sís, aki illusztrációiért, a másik pedig az argentin Marii Terese Andruetto, aki irodalmi szekcióban kapott Andersen-díjat.

Hagyomány a BIB életében, hogy az egyes biennálékon bemutatják egy-egy jelentős hazai illusztrátor munkásságát – eddig kamarakiállítás idézte meg többek között 1997-ben Albín Brunovský, 99-ben Vincent Hložník, 2001-ben Ľudovít Fulla, 2003-ban Štefan Cpin (hogy csak a nagy klasszikusokat említsük) illusztrátori világát. Idén Jaroslav Vodrážka grafikusra esett a választás. Ehhez kapcsolódik az az összeállítás, amelyre olyan hazai illusztrátoroktól válogattak eredeti munkákat, akik díjat kaptak a BIB 23 évfolyama alatt.

A külföldi kulturális intézetek közül idén a bolgár és a lengyel központ járul hozzá illusztrációs tárlattal a BIB-hez, de a BIBIANA-házba is ellátogathatnak az érdeklődők, ott az előző biennále egyik Aranyalma díjasa, Tomáš Klepoch alkotásaiból válogató kiállítás látható.

A BIB-hez kapcsolódva ezúttal is rendeznek nemzetközi szimpóziumot Identitás ma címmel. A tanácskozáson arra keresnek majd választ, hogy miképpen hat a globalizáció az illusztrációs művészet nemzeti kulturális identitására.