A korinthoszi szőlő

A Pendragon legenda Szerb Antal nagy sikerű műveként került a figyelem középpontjába a múlt század harmincas éveiben. A kritika 1934-ben úgy emlegette, mint az „év könyvét”. Szemet Edit tanulmánya (A korinthoszi szőlő címmel) a mű értékeivel és erényeivel foglalkozik. Szerb Antal nemcsak azt bizonyította, hogy „lehet a bűnügyi regény műfajában is magyar és élvezetes, szórakoztató történetet írni”, hanem azt is, az olvasói elvárások is „felülírhatók”. Sokan ugyanis nem hittek a szemüknek, s a regény elolvasása után „a mű angol eredetijét” keresték. Ma már hisznek Szerb Antalnak, meg a különös regénynek, melyben „sajátosan keveredik a valóság és a lázálom, a lélegzetelállító kalandok és a romantikus szerelem, egy titokzatos gyilkosság és az angol történelem, valamint az akkori hétköznapok unalma és a rég feledett középkor”. Az oknyomozás a posztmodern felől közelíti meg a regényt, s ez teszi (a kritikai szembesítések mellett!) izgalmassá, érdekessé és tanulságossá Szemet Edit tanulmányát.

A folyóiratot Juhász Ferenc A jégverés fehér düh-diadalma című megrendítően szép verse indítja. ĺzelítőt kaphat az olvasó Milan Rúfus A hűség című kötetéből is (Pereszlényi Sándor fordításában), aztán Ardamica Zorán, Fellinger Károly és mások versei mellett (a szabadkai) Sándor Zoltán Levelek, valamint Balázs F. Attila Fuldokló Hold című novelláját olvashatjuk. Pomogáts Béla esszéje (Magyar tájak – magyar irodalom címmel) a Kulturális nemzet fogalomkörébe vezet be bennünket, Grendel Lajos irodalomtörténeti sorozata pedig A nyugatos líra „ezüstkorával” foglalkozik.

Szokatlanul gazdag a kritikai rovat. Csehy Zoltán Téltől télig címmel Vaskó Péter Árnyéklovasság című (kínai-japán? vonzatú) verseskötetéről ír. Az újdonság erejével hat H. Nagy Péter „rendhagyó” kritikája a Szlovákiai magyar szép versek című antológiáról. Vitorlabontás és nyílt tengeri kalandozások címmel Szalay Zoltán Haris Éva verseskötetét járja körül, a kötet erősségének a „kitárulkozó őszinteséget” tekinti, hogy ez sok-e vagy kevés, arra a kritika adja meg a választ. Tőzsér Árpád egy „kísérő szöveggel” van jelen a lapban, melyet Borbély Szilárd versei elé írt, a Romboid múlt évi számában. A verseket Ján Buzássy fordította szlovákra, a válogatást Tőzsér Árpád végezte. Magyar groteszk címmel Duba Gyula Keszeli Ferenc két könyvéről írt. A két ízléses kötet a Méry Ratio kiadásában jelent meg, A providencia kupolája címmel, illetve Szkukálek Lajos festményei társaságában Génregény címmel.

A folyóiratot a dunaszerdahelyi ArtMa Galéria fennállása 10. évfordulója tiszteletére kiadott album képanyagával illusztrálták. (zsolt)