A kagyló megszólaltatása

H. Nagy Péter, Csehy Zoltán és Vida GergelyA szerző felvételeNeves irodalomtörténészek és kritikusok beszélgettek a tavaly megjelent nagy sikerű kötetről, melyet a magyarországi kritika is élénk figyelemmel és igen kedvezően fogadott. A könyv sikertörténetét nyomatékosítja, hogy Vida Gergely épp a napokban vehette át érte a Madách-díjat és a Posonium Irodalmi Díj különdíját Pozsonyban, sőt az is kiderült, hogy a 2006-os év legjelentősebb lírai teljesítményéért járó Forbáth-díjat is ő kapja.

A Rokokó karaokét Rácz I. Péter, a litera.hu szerkesztője mutatta be, aki a kötet címének elemzésével a vidai költészet verstechnikai hátterének mozgatóit taglalta. Ezek szerint a ‘kagyló’ szóból eredeztethető ‘rokokó’ szó felemlítése a hagyományt hozza működésbe, másrészt pedig ezekben a versekben a hangadás és hangkölcsönzés kap központi szerepet, amit maga a címbéli karaoke szó is kínál az értelmező számára. Különböző szövegbeli és írói hagyományoktól kölcsönöz Vida hangot, így költészetében jól megférnek egymás mellett az ún. magas kultúra jegyei a köznapi beszéd stílusával. Hagyományhasználatában vegyülnek a József Attila, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor, Parti Nagy Lajos szövegeit idéző szövegegységek a hétköznapi beszédet, szlenget és nyelvi játékokat működtető populáris jegyekkel. Rácz I. kiemelte, hogy ezeknek a megidézett hangoknak a látszólagos véletlenszerű együttlétezésében, társulásában nyernek értelmet a versek, hiszen Vida Gergely a tudós költészet művelője, akárcsak a kortárs irodalomban Kovács András Ferenc vagy Csehy Zoltán. Rácz I. szerint Vida költészete e hangkölcsönzései révén nem csak megidézi, hanem elő is idézi az érzékiséget és – az olvasásból eredő – érzéki örömöt az olvasóban.

H. Nagy Péter, a kötetbemutató moderátora a későbbiekben írói műhelytitkok irányába terelte a beszélgetést, miszerint hogyan is tervezi meg a szerző egy-egy költeményét, illetve az irodalmi hagyományok továbbírása mellett mennyiben működhetnek inspirációkét az utcáról begyűjtött szövegek és nyelvi játékok.

A beszélgetésekből egy olyan költészet körvonalai bontakoztak ki, mely több értelmezési síkot mozgat egyszerre, mint ahogy ez a kötetben igen hangsúlyos helyet betöltő szakítás-szonettek esetében is kiderült. Egyszerre szólnak azok a férfi-nő kapcsolat alakulásáról és kérdéseiről, illetve a kötet és az egyes versek szervező elvének egyik alapvető eszközéről, a szakításról és megszakításról. Vida Gergely kifejtette, nem kíván semmiféle olvasatot előírni olvasói számára, de ha meg kellene határoznia kötete tematikai tárgyát, akkor a felejtés játékát tudná megnevezni akként, hiszen ezekben a megszakításokban a felejtés és az emlékezés műveletei érhetők tetten, mivel az emlékezés által mindig kihagyunk és elfelejtünk valamit. Az egyes versekben már csak a felejtés és emlékezés közötti hangsúly változik. Másik fontos aspektusa ennek a problematikának a szonett műfajának átértelmezésében rejlik. Mégpedig abban, hogy a hagyományosan a szerelmi költészet részeként értett versbeszéd, a szerelem létrehozásában érdekelt beszédmód a vidai költészet ironizáló tulajdonságának köszönhetően az ellenkezőjébe fordul, s a szakításban találja meg témáját s formáját.

A kötetbemutató Vida Gergely kötetéhez méltóan szintén több médiumot tett szereplőjévé. A Rokokó karaoke verseinek polifon hangzásvilága nem csak a kötetről való beszélgetések során válhatott érzékelhetővé, hanem a verseknek hangot kölcsönző felolvasások és megzenésítések révén is. Bíró Enikő versmondó és a szerző felolvasásai színezték és hozták közel az érdeklődőkhöz a költeményeket, akik a kánikula, majd az azt feledtető vihar ellenére is igen szép számban voltak jelen, végül a JönVukk zenekar által előadott Vida Gergely-versek zárták a bemutatót.

Ezzel a többhangúsággal és egyúttal magának a kortárs lírának több aktuális kérdését is vitató beszélgetéssel a kötetbemutató egy olyan fajta komplex találkozást kínált a közönség számára a költészettel, amelyet sok nagy múltú irodalmi társaság is méltán magáénak tudhatna.

Ma tűzugrás a szabadidőparkban

Dunaszerdahely. A nagy látogatottságnak örvendő Tündérkert Művészeti Fesztiválon szerdán az égszakadás miatt elmaradt a tűzugrás, de ma este a szabadidőparkban ezt bepótolják a fesztiválszervezők. Ráadásul a meghirdetett program bővült is, a tűzrakásnál ugyanis nem csak az Ardea verséneklő zenekar, Nagy Iván és Varga Mónika fog közreműködni, hanem Gál Tamás színművész is készül meglepetésműsorral. Tegnap Czajlik József és a budapesti Stúdió K által színpadra állított Három éj című darabot láthatták az érdeklődők a művelődési központban. Ma a tűzugrás előtt a Jókai Színház társulata mutatja be az Őszi álom című darabot, melynek főhőse egy fiatalember, aki valahol egy esős, álmos kisváros temetőjében keresi háborgó lelke nyugalmát. Holnap két órától kezdetét veszi a kézműves foglalkozás a Sárga kastély udvarán. Lesz bábelőadás, táncház, este hétkor Szevasz Színház. (jom)