A holland arany évszázad ékei

Az európai kultúra egyik virágkorát, a 17. századi holland művészet időszakát bemutató, nagyszabású tárlaton a kor reprezentáns művei mellett húsz Rembrandt- és három Vermeer-festmény is megtekinthető. A Rembrandt-kiállítással a Szépművészeti folytatja azt a nagy sikerű tárlatsorozatátát, melyet jelentős gyűjteményeihez kapcsolódva indított el 2006-ban az El Greco, Velázquez, Goya című tárlattal. Ezt 2008-ban a Mediciek fénykora, 2009-ben a Botticellitől Tizianóig, tavaly pedig a Caravaggiótól Canalettóig című kiállítás követte. Ezúttal a múzum nemzetközi összehasonlításban is jelentős holland gyűjteménye 17. századi anyagának legkiemelkedőbb darabjait mutatja be. Ezt az anyagot 130 olyan festménnyel egészítették ki, melyek mintegy félszáz európai és amerikai köz- és magángyűjteményből érkeztek a budapesti helyszínre. A négyéves munka eredményeként megvalósult Rembrandt-kiállítás rangját jelezve említünk néhányat a legjelentősebb kölcsönző intézmények közül: az amszterdami Rijksmuseum, a stockholmi Nemzeti Múzeum, a párizsi Louvre, a londoni National Gallery, a New York-i Metropolitan és a firenzei Uffizi. A kiállítás – főművek sokaságának felsorakoztatásával – a mester, valamint tanítványai és követői munkásságát állítja középpontba, ugyanakkor megmutatja a holland festészet történetének közvetlenül Rembrandt előtti és a körülötte zajló eseményeit is. A kiállított festményekben megnyilvánul Hollandia megszületésének és az ezzel járó társadalmi változásoknak a hű lenyomata. Az arany évszázad festészeti alkotásai révén a 17. századi Hollandia függetlenségi harca, a tudományok fellendülése, a gyökeres társadalmi és vallási változások, az emberek életmódjának és gondolkodásának az alakulása is megismerhető. A tárlat hét szekcióra tagolódik. Az első a reformáció jegyében folyt függetlenségi harc, vagyis Hollandia megszületésének történelmi hátterét mutatja be a spanyolok ellen vívott tengeri és szárazföldi csatákat ábrázoló csataképek, az Orániai-ház tagjainak, illetve a nemzeti hősként tisztelt hadvezérek és hajóskapitányok portréi, valamint politikai allegóriák segítségével. A második rész a portréfestészet gazdag világába vezet az öntudatos, gazdag polgárok képmásaival, felsorakoztatva különböző egyesületek elöljáróinak csoportarcképét, házaspárok és családok reprezentatív vagy intim hangulatú portréit. A harmadik téma a bőség, az élvezetek változatos képeit foglalja magába. Dús pompacsendéletek szemléltetik a felhalmozott javakat, melyeken a drága edények, gyümölcsök, virágok, köztük a Hollandia egyik jelképévé vált tulipán festői megjelenítése gyönyörködteti a szemet. A gazdagon berendezett házakban, elegáns teraszokon lakomázó és zenélő társaságok képein az ivó, pipára gyújtó fiatalok az élet élvezetét sugározzák, nem különben a parasztok vidám napjait megörökítő életképek. De helyet kapnak a vásznakon a földi örömök mulandóságára emlékeztető, a pazarlás veszélyeire figyelmeztető és a mértéktartásra intő jelképek is. A negyedik szekció a vallási pluralizmusnak a festészetre gyakorolt hatásával foglalkozik. A református templomokból a képeket és a szobrokat eltávolították, ezért az Ó- és az Újtestamentum történeteinek ábrázolása az otthonok falán kapott helyet. Az ötödik szekció Rembrandttal és a kortársakra gyakorolt hatásával foglalkozik. Ebben a kiállításrészben kaptak helyet a holland festőóriás alkotásai, köztük az elsőnek ismert festménye és az utolsó képe, több önarcképpel együtt. A hatodik egységben a városi élet jelenik meg. Ebben – a jelentőségében Rembrandthoz mérhető delfti mester – Jan Vermeer mindössze 37 képből álló életművéből három jelentős alkotás is megcsodálható: a Geográfus, az Asztronómus és A katolikus hit allegóriája. Az utolsó rész a tájképekből válogat. A Szépművészeti Múzeum munkatársai arra törekedtek, hogy a képek valóságát különféle tárgyakkal tegyék átélhetőbbé. Ezért a festészeti anyagot korabeli bútorokkal, használati tárgyakkal, térképekkel, atlaszokkal, földgömbökkel egészítették ki – ezek az Iparművészeti Múzeumból és a Széchényi Könyvtárból érkeztek a kiállításra. Soha ilyen átfogó, az 1600-as évek holland művészetét bemutató kiállítást nem láthatott a magyar közönség. Ezért is érdemes megnézni Rembrandt és a holland arany évszázad című tárlatot, és azért is, mert e kiállítás zárásával felújítási munkák miatt átmeneti időre a Szépművészeti is bezár.