A háziállatokról

A toxoplazmózis okozója a Toxoplazma gondi nevű élősködő. A fertőzés forrásai a házi- és vadon élő állatok. A háziállatok közül a szarvasmarha, a juh, a ló, a sertés, a kutya, a macska, a baromfi, továbbá a ház körüli rágcsálók terjeszthetik. Nagyon veszélyes a macskák fertőzöttsége, mert ürülé-kükben különösen ellenálló toxoplazmaciszták választódnak ki, és fertőzik a környezetet. A fertőzés emberről emberre közvetlenül nem terjed. Az ember a toxoplazmózissal a következő módon fertőződhet:

1. Közvetlen kontaktus útján a kéz apróbb vagy nagyobb sérülésein át a fertőzött állat simogatása közben.

2. Alimentáris úton – lenyeli a cisztákat a nyers, vagy nem eléggé hőkezelt hússal, esetleg szennyezett por, talajszemcsék, macskaszőr kerül a táplálékba.

3. Transzplacentáris úton – ha a terhesség folyamán szerzett fertőzést az anya továbbadja születendő gyermekének.

A felnőtt lakosság mintegy 40-50 százaléka fertőzött toxoplazmózissal, ami nem minden esetben okoz tüneteket. Ha csak kis számú élősködő jut egészséges, jó ellenálló képességgel rendelkező ember szervezetébe, azok elpusztulnak, vagy betokosodva szuny-nyadnak. Ha a szervezet védekezőképessége károsodott, vagy ha a szervezetbe nagy mennyiségben jutottak a kórokozók, akkor a vér- és nyirokkeringéssel eljuthatnak különböző szervekbe, s ott szaporodásnak indulhatnak. A betegség lappangási ideje 8–21 nap. A tünetek közül állandó, és gyakran egyetlen a nyirokcsomók duzzanata. Kísérheti láz, éjjeli izzadás, izomfájdalmak, torokfájás. A betegség lefolyása elhúzódó, de jóindulatú. 2–6 hónap alatt a nyirokduzzanat magától is meggyógyul. Erősen legyengült immunrendszer esetén a fertőzés következménye encefalitisz (agyvelőgyulladás) is lehet. A méhen belüli korai fertőzés spontán vetélést, a későbbi fertőzés koraszülést és súlyos magzati rendellenességeket (vízfejűséget, szemkárosodást) okozhat.

A toxoplazmózis megelőzése érdekében a következő tanácsokat ajánlatos megfogadni:

– ne fogyasszunk nyers, vagy nem eléggé hőkezelt húst

– a terhes nők kerüljék a macskákkal való érintkezést

– a lakásban tartott macskákat ne etessük nyers hússal

azokat a területeket, ahol a gyermekek játszanak, védeni kell a macska- és kutyaürüléktől

– fel kell hívni az állatgazdák figyelmét arra, hogy kutyáik, macskáik sétáltatása közben kerüljék a játszótereket, homokozókat, mert ezzel fertőzés veszélyének teszik ki a gyermekeket.