A harminc fényév

PUHA JÓZSEF

Akkortájt még a zenében is ott volt a betonerős határ, elképzelhetetlennek tűnt, hogy a Felvidékről érkező megvesse a lábát a magyar zenepiacon. Később a Ghymes már a saját dalaival fokozatosan, szinte észrevétlenül eresztett gyökeret odaát, s egyszercsak bekerült a szűk élmezőnybe. Fontos megjegyezni, hogy ezt komolyabb médiatámogatás nélkül érte el, ami óriási érdem. Valamiért az együttes felvételeit még manapság is csak pár rádióállomás sugározza.

Idén ősszel, két évvel a Dózsa György parasztvezér által ihletett Szikraszemű című egyfajta konceptlemez után új stúdióalbumot kaptunk a zenekartól 30 Fényév címmel. A jubileumi esztendő, a megalakulás harmincadik évfordulója előtt. „A Fényév arra utal, hogy ez a három évtized meglehetősen fényes, gyors és szép volt számunkra” – mondta Szarka Tamás zenész.

A CD nem összegez, tíz új, különálló zeneszám hallható rajta. Az első szerzemény, a Sirálylány meglepetés a javából. A Ghymes pályafutásának talán legpopulárisabb dala, duett Tar Renátával, a Komáromi Jókai Színház művészével. Megcsalásról szól, rosszkor csörög a telefon, amikor a harmadik személy is képben van. Magyar nemzeti ünnepekre készült két zeneszám is helyet kapott a lemezen: a Babám címűt az 1848–49-es, a lassú, szívszorító, a szabadság mindenek felettiségét hirdető Akkor is ’56 címűt az 1956-os forradalom és szabadságharc ihlette. Akárcsak az előző stúdióalbumokon, szerzőként ezen is Tamás viszi a prímet, kilenc szerzeménynek írta a szövegét, hétnek komponálta a zenéjét. Gyula Nagy László Csillagrugó éjszakában című verséhez, valamint az Arany János művéből általa írt Toldi című zenés költeményből átmentett Cseh vitéz dala és a Gúnydal címűhöz szerzett zenét. Az ő zeneszámai – szokás szerint – még népzeneibb ihletésűek. A középkori hangulatú, kórussal megerősített, magyar és cseh keveréknyelven előadott Cseh vitéz dala hozzánk, az egykori csehszlovákiai magyarokhoz szól. A CD a leghosszabb, közel hétperces, hegedűs instrumentális résszel megerősített Vadak útján című szerzeménnyel zárul. Az egyedi hangzású, érzelemgazdag zenéhez ezúttal is színvonalas szövegek, sőt költemények íródtak.

Az együttes a nagylemezt a komáromi FAMBI Stúdióban rögzítette. Farnbauer Péter stúdióvezető nemcsak hangmérnökként vette ki részét a munkából, hanem gitárosként és billentyűs hangszereken is közreműködik.

Igen, a három évtized meglehetősen fényes, gyors és szép volt. Közben sok víz lefolyt a Dunán. A zenekart egy ideje már csak a két Szarka testvér alkotja. Tavaly megosztott Kossuth-díjjal tüntették ki őket. Arról lehet vitázni, hogy az elismerés korai volt-e vagy sem, de a tények egyértelműek: a Ghymes ma már az egyetemes kortárs kultúra meghatározó része, értéket teremt és értéket közvetít. A díjjal tulajdonképpen semmi sem változott, Tamás és Gyula továbbra is előre tekint, már-már zenei megszállottként dolgozik. Igaz, jövőre majd hátra is néznek, de a jubileumi évben az kötelező.