A ferde magyar valóság

Szemadám György festőművész, művészeti író azzal ajánlotta a dunaszerdahelyi közönség figyelmébe az anyagot, hogy a tárlat az elmúlt évek magyar valóságát mutatja – groteszk vizuális olvasatban.

Nézzük, hogyan született meg ez a görbe tükörben látható valóság! 1990-ben Kaposváron megalakult a Kapos ART Képző- és Iparművészeti Egyesület. Egy évvel később meghirdette első országos képző-, iparművészeti és fotópályázatát. 1996-ban nemzetközivé bővült a résztvevők köre. Az egyesület ebben az évben létrehozott egy kortárs nemzetközi groteszk gyűjteményt a pályázat nyomán született kiállításon részt vett művészek felajánlásaiból. A következő pályázatokat már „tematikusan”, címmel írták ki. Félkész katasztrófák volt a címe a 2002-es Triennálénak. Vigyázz, az élet halált okoz – erről szólt a 2005-ös triennálé. Egy későbbinek Karinthy Frigyestől vett idézettel – „fogalmunk sem volt róla, és megszületett a HALANDZSA” – adták meg a témáját.

Jelenleg több mint kétszáz mű alkotja a gyűjteményt, amely klasszikus és kortárs műfajokat is felsorakoztat: festményeket, egyedi és sokszorosító eljárással készült grafikákat, fotókat, digitális printeket, szobrokat, kisplasztikákat, objekteket, iparművészeti alkotásokat.

Szemadám György a groteszk fogalmáról azt mondta: az esztétikai minőségek között a fenségessel ellentétes póluson, valahol a rút és a komikus közötti terrénumban helyezkedik el. Ezért eszközkészletét az ún. magas művészet fennkölt világába beemelni nem könnyű feladat. Napjainkban a groteszk nem szokatlan, hanem egyenesen maga a valóság. Talán azért is képes áthatni korunk egészét, mert ott van benne valami ördögien torz, ami a káoszt jeleníti meg, illetve idézi fel. „A groteszk olyan sok szálból fonódik össze, hogy rendkívül nehéz megragadni, különösen a képzőművészetben. Ha valaki a groteszket úgy fogja fel, hogy vicces, vagy tragikus, vagy szánalmasan idétlen, az kevés. Maga a világunk is groteszk. Van benne valami nevetséges, riasztó, félelmetes, elrejtve benne van a kiszolgáltatottság, néha talán még a bölcsesség is. Ezért mondható, hogy a groteszk ma maga a realizmus. Nagyon sokat elmond a korunkról, ezért aktuális” – fogalmazott Szemadám György.

A groteszk a végtelen szabadság birodalma is. Lehetővé teszi a kifejezőeszközök szabad használatát – legyen szó anyagról, formákról, megoldásokról –, és a közlésnek sem szab korlátokat. A vizuálisan megjelenő groteszk olyan poénokat produkál – az esetlen vagy konkrét, a vonzó vagy taszító, a kedves vagy utálatos, a rút vagy szép, az ízléses vagy ízléstelen kifejezőeszközeivel –, amelyek görbe-ferde tükörképei a valóságnak.