A „feltámasztott” Jászai Mari

SZABÓ G. LÁSZLÓ

Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója Karlovy Vary idei fesztiválján adta hírül a világnak: Hungarian Film Week néven új fórumot kap a magyar film. Nem lenne értelme azon rágódni, miért összel, és miért nem februárban történik mindez, mint 2012-ig általában, próbáljunk inkább örülni annak, hogy pár év kihagyás után ismét van magyar mustra – még ha egy politikai erővel létrehozott szervezet teremetett is erre lehetőséget. Andy Wajna filmszakmai kormánybiztos is erre biztatja a közönséget, amikor a filmhét mottóját hangsúlyozza: „Gyere, ül mellém!” Mármint a moziban, magyar alkotást választva. Abból pedig most is összejött, méghozzá nem is kevés. Benevezhetett szinte bárki, minőségi kontroll, előválogatás nem volt, így 26 játék-, 16 tévé-, 105 dokumentum-, 87 fikciós rövid-, 62 animációs és 36 ismeretterjesztő film közül választhat a nagyérdemű.

A játékfilmek között sok a már lefutott, kevesebb a bemutatás előtt álló produkció, noha legalább öt várja még dobozban, hogy zöldet kapjon a közönség felé. Versenyről pedig egyáltalán nincs szó. A szemle mindig díjkiosztóval zárult. A Magyar Filmhét más megoldást választott: az elismeréseket majd jövőre, négy hónappal a rendezvény után osztják ki, várhatóan egy nagyszabású gála kíséretében. Új idők, új megfontolások. Ezt is el kell fogadnunk. De ne fanyalogjunk! Magyar narancs ez is, nekünk terem! A semminél jóval több.

Startként pedig itt a filmtörténeti szenzáció: Kertész Mihály 1914-es alkotása, A tolonc. Felújítva, digitalizált változatban. Igazi világpremier. Hiába könyörögtek a felújítási munkálatokban részt vállaló hollandok, hogy náluk legyen az ünnepélyes bemutató, ez az esemény a Művészetek Palotájában kapott teret, ahol szimfonikus zenekar kísérte a nem egész egyórás némafilmet.

Kertész Mihály, a mű rendezője, akit később, immár Oscar-díjas alkotóként Michael Curtiz néven, s ami még ennél is fontosabb: Hollywood egyik legnagyobb hatású filmművészeként emlegetett a világ, ifjú korában negyven némafilmet forgatott Magyarországon. 1919-ben emigrált, s a Casablancával lett világhírű. Egy másik, ugyancsak Oscar-díjas alkotó, Szabó István A tolonc vetítése előtt fel is elevenített egy megható történetet ezzel kapcsolatosan. Ingrid Bergman, a Casablanca női főszereplője állítólag maga kérte meg Kertész Mihályt, hogy nézze meg a másik szerepre Humphrey Bogartot. „De hiszen te magasabb vagy nála!” – csodálkozott Kertész. „Uram, az én feladatom az lesz, hogy a kamera előtt alacsonyabbnak tűnjek!” – szólt Bergman. Így találkozhatott két remek színész egy filmben, mert Szabó István szellemes megállapítása szerint: „Mindig voltak nagy emberek, akik hallgattak mások jó tanácsára.”

Kertész Mihály filmje, A tolonc a mozgókép felfedezése után tizenkilenc évvel készült. A korabeli magyar sajtó „az első jó magyar film” megjelöléssel hirdette. Mivel teljes hosszában csupán ez az egy némafilm maradt meg Kertész alkotásaiból, A tolonc filmtörténeti kuriózum. Filmbe illő történet az is, ahogy feltámadt halottaiból, majd kalandos úton eljutott Budapestre. A New York-i Magyar Ház dohos pincéjéből került elő rozsdás dobozokban, félig ázottan, összezsugorodva. Egy portugál halászhajó hozta át Európába, majd Madridon keresztül érkezett meg Magyarországra. Mivel nem akadt húszmillió forint a restaurálására, a holland filmarchívum segítségével kezdődtek el a felújító munkák, amelyek aztán – a Magyar Nemzeti Filmalap tizennégy millió forintos támogatásával – a Magyar Filmlaborban fejeződtek be. A vetíthető állapotát visszanyert filmet jeles szakemberek hite, bátorsága és odaadása mentette meg az elmúlástól.

A Tóth Ede 1876-os népszínműve és Janovics Jenő forgatókönyve alapján született film a kolozsvári Proja filmgyárban készült, de forgattak külső helyszíneken, Torockón, a Torda-hasadékban és az Aranyos partján is. Egy öntudatos, ártatlanul bajba keveredett cselédlányról (Berky Lili) szól a történet, akinek mostohaanyja, Ördög Sára (Jászai Mari) kegyelemmel szabadul a börtönből. A két nő hosszú idő után most találkozik először – és utoljára. A boldogság mégsem hagyja cserben a lányt, hiszen visszanyeri elvesztett szerelmét. Jászai Mariról, a legendás tragikáról ez az egyetlen fennmaradt mozgókép.

Fényesebb filmkinccsel nem is indulhatott volna a vasárnapig tartó I. Magyar Filmhét.