A csuha alól olykor kilóg a lóláb

„Tavaly 17 cím jelent meg a kiadónál, ebben az évben pedig valamivel többet, körülbelül 20 cím körül tervezünk. 2005-ben indítottuk útjára a Kaleidoszkóp könyvek sorozatot, amelyben szépírók, irodalomelméleti szakemberek, kritikusok rövidebb-hosszabb esszéit, jegyzeteit közöljük. Elsőként H. Nagy Péter Féregjáratok című könyve látott napvilágot, ezt követte Németh Zoltán A bevégezhetetlen feladat című munkája. Hamarosan a könyvesboltokba kerül a sorozat harmadik kötete, amelynek címe Lapszél, szerzője pedig Tóth László. Egyébként azért lett Kaleidoszkóp az új sorozatunk címe, mert rendkívül sokféle műfajú írásokat ad közre. A könyvrecenzióktól, kisesszéktől kezdve az irodalomtörténeti, drámaelméleti írásokig sok minden megjelenik benne. Ugyanez a műfaji sokszínűség jellemzi Tóth László kötetét is.

A Nap Kiadónak minden évben van egy csúcskönyve, ez tavaly Pablo Urbányi Naplemente szimptóma című kötete volt, amely őszszel jelent meg, és a magyarországi szakmában nagy sikert aratott. A regény fogadtatásához annyit mindenképpen hozzá kell tenni, hogy a kiadó, illetve a kiadó sugalmazása nyomán a sajtó is a „az eutanázia regényé”-nek nevezte a Naplemente szimptómát. Ám a legkevésbé sem szeretném azt, ha ez a megnevezés elriasztaná az olvasókat. Igaz, hogy Urbányi regénye egy fogyatékos csecsemő és szülei megrendítő kálváriájáról szól, mindemellett azonban egy nagyon hozzáértően megírt, felemelő szerelmi regény is. ĺgy nem is csoda, hogy a könyvpiacon olyan nagy volt iránta az érdeklődés. Hozzá kell tennem, hogy ezt főként Magyarországon tapasztaltuk, de remélem, hogy az itteni olvasók is felfedezik a könyvet és megbarátkoznak vele. Egyébként idén is tervezzük egy újabb Urbányi-kötet megjelentetését, egyelőre még folyik az egyeztetés a szerzővel, hogy életművének melyik darabja lesz a következő. Mivel magyar közegben a Nap Kiadó az Ipolyságról származó szerző magyar nyelvű interpretálója, úgy érzem, mi is hozzájárultunk ahhoz, hogy Pablo Urbányit az életműve okán tavaly díszpolgárrá avatták szülővárosában.

Készítettünk egy rendkívül szigorú és reprezentatív válogatást Ardamica Ferenc kisprózájából, amelynek a címe: Nem loptam én életemben. Ez a kötet tizenegy olyan kisprózát tartalmaz, amelyek a mi értékítéletünk szerint a legjobbak Ardamica Ferenc életművében, és méltán tarthatnak számot az olvasók érdeklődésére.

Kiadónk egy további könyve, amelyre nagyon büszke vagyok, Peter Bilý prózakötete, amelyet Szexodus címmel adtunk ki. A kötet 2004-ben jelent meg a szlovák könyvpiacon Démon svätosti (A szentség démona) címmel, és a szakmai ítélet szerint az adott év egyik legjobb kortárs szlovák prózája volt.

Peter Bilý egyébként fiatal kassai költő, aki már több éve Spanyolországban él. A regény sztorija többé-kevésbé az, hogy egy költő Olaszországban teljesen véletlenül belép a Szent Ágoston szerzetesrendbe, és az olasz kolostorban eltöltött egy évét reprodukálja a regényben, valamint a következő egy évet, amelyet a kolostorból való távozása után – mivel nem teszi le az esküt – Olaszországban tölt, teljesen világi módon élve. Nagyon érdekes a könyv témája, és nagyszerűen van feldolgozva. Azt sem zárom ki, hogy bizonyos körökben visszatetszést fog kelteni, mert egyáltalán nem szokványos módon írja le a szerzetesrend életét. Ezeket a szerzeteseket ugyanis Szent Ágoston fohásza vezérli, ami így szól: »Uram, tégy engem szemérmessé és mértékletessé, de ne most azonnal.« Itt ez a fohász meghallgattatik, de ettől válik ez a kecses, sikamlós mű lebilincselő, sodró erejű olvasmánnyá, amelyben a fel-fellebbenő csuha alól bizony, uram bocsá’, kilóg a lóláb.”