A csomagolás is fontos!

Sokan sokszor elmondták, hogy az ünnepnek nem szabadna a külsőségekben megnyilvánulnia, hogy ha a hangsúlyt a látszatra helyezzük, ha a pompa, a ragyogás, csillogás-villogás az elsődleges számunkra, épp a lényeg sikkad el. Ám természetes dolog, hogy ha lelkünket ünneplőbe öltöztetjük, magunk is ünneplőt öltünk, s környezetünket is igyekszünk feldíszíteni. Mert belsőnk s a bennünket körülvevő világ harmóniája adja meg az ünnep igazi hangulatát. Akármilyen apró figyelmességgel lepjük meg szeretteinket, a csomagolásra nagy gondot fordítsunk. De nem kell ám ehhez drága holmikat vásárolnunk, szaporítva a környezetszennyezők táborát! Nézzünk jól szét a lakásban, a kidobandó értéktelennek tűnő tárgyak között biztosan találunk kincseket, amelyekből egyedi műveket alkothatunk.

Ott van pédául a hullámpapír. Gyerekjáték dobozt készíteni belőle, a dobozt pedig díszíthetjük szárított virággal, teleragaszthatjuk szárított narancs-, illetve citromszeletekkel, szalaggal, fahéjrudacskákkal (ettől illatos is lesz!) és divatos papírszalaggal, ugyancsak valamelyik fiók mélyéről. A papírmadzagot szétsodorjuk, és kész a gyűrött szalag! Üveget is burkolhatunk hullámpapírba. A meglepetéscsomag bármit rejthet. A kosár természetesen szintén ajándék. Közönséges csomagolópapír sajátkezűleg festve, zsinórral átkötve, illetve csillagokkal ékesítve. Apróbb ajándékot jutazsákocskákba is tehetünk, ha átkötjük masnival. A zacskókat varrhatjuk csipkéből, tüllből, selyemből... Masni minden mennyiségben: csomagon, asztalon... Sokféle szalag kapható, de otthon is elkészíthetjük. A legszebben mutat a tüll. Ha körbeendlizzük, jó tartása lesz.

Terítsünk fantáziával

Talán természetes, hogy ünnepeink alkalmával, mikor együtt étkezik a család, az asztalon is ünnepi hangulatot teremtünk, hogy nem ugyanahhoz a terítékhez ülünk le, mint hétköznapjainkon. Ehhez sem kell azonban a boltok drága kínálatából tucatkiegészítőket vásárolnunk, egy kis ötletességgel fillérekből varázsolhatunk méltó karácsonyt.

Talán nem megszokott ünnepi asztal, de érdemes ellesni pár részletet. A kockás terítő csillagrátétes (a kimoshatatlan foltok, szakadások kiválóan leplezhetők a régi abroszon), az alma, a dió, a felfűzött mogyoró és a pattogatott kukorica falusi hangulatot idéz. Szép cserépbe, tálba tehetünk egy almát, egy fej hagymát vagy gyertyákat – csokorba kötve. A régi képet tulajdonosa megunta, a fiók mélyére rejtette, s a keretet már majdnem kidobta, amikor eszébe jutott, hogy üresen felakasztva számtalan lehetőséget kínál. Kagylókkal, masnikkal rakta körbe, s karácsony közeledtével angyalkákkal népesíti be. (kop)