Zűrzavaros csúcsvége

Több zászlóst őrizetbe vettek az isztambuli csata után. A NATO-csúcs utolsó napján is összecsaptak a török rendőrökkel a tüntetőkReuters-felvételPozsonyt a kétnapos tanácskozáson Ivan Gašparovič államfő, Mikuláš Dzurinda kormányfő és Eduard Kukan külügyminiszter képviselte. A legtöbb európai vezető, így Dzurinda is, azért utazott el sietve Isztambulból, mert tegnap estére rendkívüli európai uniós csúcsértekezletet hívtak össze: Brüsszelben jóváhagyták José Manuel Durao Barroso portugál miniszterelnök megválasztását az Európai Bizottság élére. Elutazott Isztambulból George Bush amerikai elnök is.

A NATO-tanácskozást az Euroatlanti Partnerségi Tanács (EAPC) ülése zárta: ennek keretében a NATO 26 tagállama és 20 partnerállam (olyan, egymástól gyökeresen eltérő helyzetű országok, mint a semleges ĺrország, illetve Macedónia, vagy mondjuk a közép-ázsiai Kirgizisztán) egyeztette együttműködését a különböző biztonságpolitikai témákban. A kiadott nyilatkozat azonban megmaradt az általánosságok szintjén: például hitet tett az euroatlanti térség békéjének és biztonságának erősítése, illetve a terrorizmus elleni küzdelem fokozása mellett, de hogy konkrétan mit kellene lépni ezekben az ügyekben, azt nem részletezte. Ennél több konkrétum hangzott el az állam- és kormányfők hagyományos, a tanácskozás zárását jelentő sajtóértekezletein. Jacques Chirac francia államfő, aki a mostani csúcson is többször bírálta az amerikai törekvéseket, kijelentette: a franciák barátok, szövetségesek, nem pedig szolgák, s ha valamivel nem értenek egyet, megmondják. Gerhard Schröder német kancellár közölte: noha a NATO döntést hozott afganisztáni erőinek bővítéséről, országa nem akar újabb katonákat küldeni, hiszen az ottani NATO-erő, az ISAF 6500 katonájából már ma is 2000 a németek száma.

Előzőleg, a NATO-csúcs egyik kísérőeseményének számító NATO– Ukrajna Bizottság tartott ülést. Leonyid Kucsma államfő elismerte: országa egyelőre nem áll készen a NATO-csatlakozásra. Tegnap a NATO-tagok sürgették a kijevi vezetést, hogy folytassa a politikai, gazdasági és katonai reformokat, s nyomatékosan Kucsma figyelmébe ajánlották a jogállamiság és a demokrácia erősítését, a sajtó- és szólásszabadság betartását. Egyben figyelmeztették: a kormányzatnak garantálnia kell az őszi elnökválasztás tisztaságát.

Hamid Karzai afgán elnök tegnap a NATO-csúcson hozott döntések gyors megvalósítását, azaz a csapaterősítések mielőbbi végrehajtását kérte a szövetség tagállamaitól. Hétfőn ugyanis olyan döntés született, hogy az ISAF három új vidéki újjáépítő csoportot (PRT) hoz létre az ország északi körzeteiben, s átveszi azt a brit PRT-t, amely eddig az amerikaiak által folytatott tálibellenes hadművelethez tartozott. A NATO-tagok emellett a szeptemberi elnök- és parlamenti választások előttre időzítve, de csak ideiglenes jelleggel 1500 katonát küldenek Afganisztánba, további 1300 katonát pedig odahaza készenlétben tartanak. Ezek a lépések, ha megvalósulnak, a jelenlegi 6500 főről a korábban beharangozott tízezres szintre emelik majd az afganisztáni NATO-erők létszámát. (MTI, TASR)