Washington nem enged

Ezzel kapcsolatos hír: a kuvaiti védelmi miniszter tegnap egy egyiptomi lapnak adott nyilatkozatában cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint azért gyülekeznek Kuvait területén az amerikai fegyveres erők tagjai, mert onnan készülnek katonai támadásra Irak ellen. Dzsabir Mubarak hangsúlyozta: nincs mozgósítás sem az amerikai, sem a kuvaiti erőknél. A napokban a Pentagon azt közölte, hogy kétezer tengerészgyalogost küldenek Kuvaitba, s ezek a csapatok a térségben sorra kerülő háromhetes hadgyakorlaton vesznek majd részt. Egyébként megérkezett tegnap Kuvaitba Tommy Franks tábornok, az amerikai hadsereg közel-keleti központi parancsnokságának (CENTCOM) főparancsnoka is.

Kofi Annan ENSZ-főtitkár teljes körű együttműködést kért Bagdadtól, Nadzsi Szabri iraki külügyminiszter pedig az országa elleni szankciók feloldásának óhaját fejezte ki azon a találkozón, amelyet ők ketten New Yorkban tartattak. A két politikus két nappal azután találkozott újra, hogy Szabri átadta a fegyverzetellenőrök beengedéséről szóló kormánydöntést tartalmazó levelet Annannak, és ezzel reményt keltett azokban, akik a válság békés megoldhatóságában hisznek. Annan megerősítette, hogy pártatlannak és szakmailag teljesen felkészültnek tartja a fegyverzetellenőrök csoportját és vezetőjüket, Hans Blixet. Figyelmeztetett arra is, hogy az ellenőrök beengedése csak az első lépés az Irakkal kapcsolatos ENSZ-határozatok teljes körű végrehajtásához. A találkozó után Szabri kifejezte reményét, hogy lépésével Bagdad eléri az ellene foganatosított „brutális szankciórendszer” felszámolását. Megerősítette egyúttal, hogy Irak teljes mértékben együtt kíván működni az ENSZ-szel a fegyverzetellenőrzésben.

Domique de Villepin francia külügyminiszter szerint Párizs azt tekinti legfőbb prioritásának, hogy az ENSZ BT-ben konszenzus alakuljon ki abban a kérdésben, szükség van-e újabb ENSZ-határozatra Irakkal kapcsolatban. Párizs afelé hajlik, hogy nincs szükség újabb határozatra, mivel Szaddám Huszein iraki elnök beleegyezett a fegyverzetellenőrök visszatérésébe. Villepin most lehetségesnek tartotta, hogy a BT újabb határozatot is elfogad, amely „üdvözli ezt a döntést, és megszabja az ellenőrök munkájának feltételeit”. Mint ismeretes az USA szerint a BT-nek nemcsak új, hanem minden eddiginél keményebb határozatot kellene elfogadnia, s ennek érdekében Colin Powell külügyminiszter már tárgyalt is a BT több nem állandó tagjával, tegnap pedig orosz kollégájával, Igor Ivanovval. Kína is felszólította tegnap Bagdadot, hogy mielőbb engedje be az ellenőröket, arról viszont érdekes módon Pekingben hallgatnak, hogy támogatnák-e a Washington és London által megfogalmazott „kemény” ENSZ-határozatot. Ez utóbbitól, mint jeleztük, Párizs mellett Moszkva is ódzkodik. Megfigyelők ebből azt a következtetést vonták le, hogy Szaddámnak sikerült megosztania a Biztonsági Tanácsot is hétfői döntésével.

Bülent Ecevit török miniszterelnök szerint bármiféle Irak elleni támadás sértené országa térségbeli érdekeit. Törökország már többször igyekezett rábírni Washingtont, hogy kerülje el a katonai akciót. Ankara attól tart, a határain dúló háború esetleg zavargásokhoz vezetne saját délkeleti területén is, ahol a kurdok a múltban a függetlenségükért harcoltak. (TASR, MTI)

Havel és Bush találkozója

Washington. George Bush a bátorság jelképének nevezte Václav Havel cseh államfőt, olyan jeles férfiúnak, aki segített megváltoztatni a világot. „Büszke vagyok rá, hogy barátomnak nevezhetem, és országom szintén büszke arra, hogy a Cseh Köztársaságot barátjának tekintheti” – mondta az amerikai elnök. Szerdán este a november 21–22-i prágai NATO-csúcstalálkozó előkészítéséről, a szövetség tervezett bővítéséről, valamint az iraki kérdésről tárgyalt Havel a Fehér Házban vendéglátójával. A találkozón Havel úgy vélte, hogy a gonosszal, a terrorizmussal és minden más fenyegetéssel a kezdet kezdetétől szembe kell nézni. Emlékeztetett a második világháború előtti Németországra, illetve arra, hogy minden másképpen alakulhatott volna, ha Európa összefog. (m)