Washington és London enyhébb hangneme

Jack Straw brit külügyminiszter két alkalommal folytatott telefonbeszélgetést amerikai kollégájával, Colin Powellal azután, hogy Moszkva megvalósíthatatlannak nevezte az angol–amerikai szövegtervezetben foglaltakat. Mivel a hét végén nem jártak sikerrel az angol–amerikai diplomáciai erőfeszítések Oroszország, Franciaország és Kína aggodalmainak csillapítására, London és Washington megpróbálja belevenni határozattervezetébe az ENSZ BT három másik állandó tagjának a fenntartásait. Mindezt a The Guardian brit napilap adta hírül.

Nagy-Britannia és az USA katonai akcióval akarja megfenyegetni Irakot, ha Bagdad nem teljesítené az új ENSZ-határozat által megszabott leszerelési menetrendet, amely hét napot adna az iraki kormánynak a leszerelési követelések elfogadására, és további harminc napot arra, hogy bejelentse minden tömegpusztító fegyverét. Londoni illetékesek azonban nyilvánvalóvá tették, hogy az alapelveket illetően semmiféle kompromisszum nem lehetséges: a határozatnak magában kell foglalnia egy szigorú új ellenőrzési rendszer kialakítását és az Iraknak szóló figyelmezetést arról, hogy komoly következményei lesznek, ha nem működik együtt. Tony Blair brit kormányfő jövő heti moszkvai látogatása segítheti a tárgyalásokat: terítékre kerülhet az a pénzügyi segítség is, amelyet az USA Moszkvának nyújthat, ha az támogatja a határozatot.

Tegnap Bécsben megkezdődött az egyeztetés az ENSZ iraki fegyverzet-ellenőrzésének felújításáról: Hans Blix, az ENSZ fegyverzet-ellenőrzési bizottságának elnöke csütörtökön akar jelentést tenni a kétnaposra tervezett, főleg technikai részletekre összpontosító tanácskozás eredményéről a BT-nek. A tárgyalás zárt ajtók mögött zajlik a szintén részt vevő Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) székhelyén. A résztvevők között van Mohamed el Baradei, a NAÜ vezetője és az iraki küldöttség két tagja, Hosszan Amin tábornok, a biológiai és vegyi fegyverek szakértője és Amir al Szádi, Szaddám Huszein elnök tanácsadója. Politikai kérdések ugyan nem szerepelnek napirenden, de az eredmény várhatóan következtetni enged majd az iraki szándékokra. Oroszország tegnap bírálta az Irak déli részére az utóbbi napokban mért amerikai és brit légicsapásokat, mert álláspontja szerint azok akadályozzák az iraki válság politikai rendezését. Az orosz külügy sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az amerikai és a brit légierő éppen olyan időpontban fokozta tevékenységét, amikor Irak képviselői és az ENSZ szakértői Bécsben összeültek, hogy megvitassák a fegyverzetellenőrzések felújításának lehetőségeit.

Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai koordinátora óvott attól, hogy Washington az ENSZ határozata nélkül megtámadja Irakot. „Katonai csapásra a nemzetközi jog szerint csakis két esetben kerülhet sor: jogos önvédelem esetén, és az ENSZ BT határozatával összhangban.” Solana szerint a BT újabb határozatának keménynek kell lennie Szaddámmal szemben: lehetővé kell tennie az ellenőrök visszatérését és kényszerítenie kell az iraki elnököt, hogy az országot korlátozás nélkül nyissa meg a katonai kapacitások vizsgálata és elemzése előtt.

Irak vegyi fegyverek bevetését tervezi

Washington. A Pentagon lélektani kampánnyal akarja elrettenteni az iraki tiszteket attól, hogy vegyi vagy biológiai fegyvereket vessenek be az esetleges amerikai invázió során. Amerikai hírszerzési források tudni vélik, hogy Szaddám Huszein a harctéri egységek parancsnokainak már felhatalmazást adott a tömegpusztító fegyverek bevetésére a támadás esetén. A lélektani kampány keretében The Washington Post szerint nagy tömegű röplapot szórnának le az iraki hadállásokra, ahogy azt az 1991-es Öböl-háborúban is tették. A múlt héten Londonban közzétett hírszerzési jelentés szerint Irak 45 percen belül be tud vetni fegyverként ideggázt és anthraxot. A Pentagon készülő kampányára Donald Rumsfeld védelmi miniszter nemrég maga is utalt a képviselőház katonai bizottsága előtt. (MTI)