Vitáztak az EB elnökjelöltjei

Az Egyesült Európai Baloldal görög jelöltje, Alexisz Ciprasz annak fontosságát hangsúlyozta, hogy Európának vissza kell térnie a szolidaritás alapértékéhez, és véget kell vetni a megszorításoknak. Az Európai Néppárt részéről a luxemburgi Jean-Claude Juncker a mesterséges megosztottság felszámolását és a pénzügyi fegyelem betartását hangsúlyozta. A német Martin Schulz, az európai szocialisták csúcsjelöltje egy olyan igazságos és méltányos Európa képét vázolta fel, amely a hétköznapi emberek érdekeit helyezi a középpontba. A zöldek részéről a szintén német Ska Keller egy másfajta Európát ajánlott, amely jobban törődik az emberekkel, mint a bankokkal, fellép a klímaváltozás ellen, és amely a szolidaritás és a demokrácia, a nép Európája.

A vitában minden politikus minden kérdésre egy-egy percet kapott. Az egyik téma a fiatal munanélküliek helyzete volt. Ska Keller szerint csak zöldebb gazdasággal lehet fenntartható munkahelyeket teremteni. Martin Schulz úgy véli, olyan rendszert kellene teremteni, amelyben a kis- és közepes vállalkozások könnyebben jutnának hitelhez. Juncker szerint túlzott megszorítás nélkül, de fenn kell tartani a pénzügyi fegyelmet, emellett lehetővé kell tenni, hogy a fiatalok más tagállamokban tanulhassanak és vállalhassanak munkát. Úgy véli, a digitális szektor több millió állást teremthet, ha létrejön az egységes piac ezen a téren. A liberális Verhofstadt szerint az egységes piacot újabb szektorokra kell kiterjeszteni.

Szóba került az ukrajnai konfliktus is. A liberális jelölt kemény szankciókat sürgetett Vlagyimir Putyin közvetlen környezete ellen, mondván: csak ebből ért. Ciprasz szerint a szankciók nem jelentenek megoldást, és párbeszédre szólított fel az EBESZ-en keresztül. Ska Keller arról beszélt, hogy helyesek a szankciók, és le kell állítani a fegyverszállításokat Oroszországnak, továbbá meg kell szüntetni az energiafüggőséget. Juncker szükség esetén szigorítaná a szankciókat, a háború elkerülése érdekében. A szocialista Schulz a jövő vasárnapi elnökválasztás szerepét hangsúlyozta, mert az új elnök Moszkva számára is elfogadható tárgyalópartner lehet.

A Lisszaboni Szerződés értelmében az Európai Parlament először választja meg az Európai Bizottság elnökét.