<p>Mintegy 4 és fél ezer menekült tért vissza az elmúlt napokban Üzbegisztánból Kirgizisztánba, olyan emberek, akik a Kirgizisztán déli részén lezajlott tömeges etnikai villongások idején hagyták el lakóhelyüket, és kerestek menedéket a szomszédos közép-ázsiai országban - közölte szombaton a kirgiz határőrség sajtóosztálya.</p>
Visszatért Kirgizisztánba az elmenekült üzbégek egy része
A közlemény szerint jelenleg "stabil és nyugodt" a helyzet a kirgiz-üzbég határon.
Különböző becslések szerint 40-100 ezer ember menekült Üzbegisztánba a dél-kirgizisztáni Os városában és a szomszédos dzsalalábádi megyében június 11-re virradóra kirobbant etnikai összecsapások után, többségükben kirgiz állampolgárságú, üzbég nemzetiségű nők, gyerekek és idős emberek. Az elmúlt két-három napban a helyzet kezdett normálissá válni a déli országrészben, az ellenőrzés csaknem teljesen a hadsereg, a rendvédelmi erők és az önkéntes polgárőr osztagok kezébe került. Osban és Dzsalalábádban továbbra is érvényben van a rendkívüli állapot és a kijárási tilalom.
Robert Blake, dél- és közép-ázsiai ügyekben illetékes amerikai államtitkár-helyettes, aki pénteken látogatást tett az üzbég területen lévő menekülttáborokban, humanitárius katasztrófának minősítette a látottakat. Blake szombaton Kirgizisztánba érkezett, ahol találkozni fog az ideiglenes kirgiz politikai vezetéssel, és látogatást tesz a forrongó déli területeken. A biskeki kormány szerint legalább 2 ezer üzbég és kirgiz halálos áldozata lehet a múlt heti etnikai erőszaknak. Az ENSZ 1 millióra becsüli a viszály által érintett lakosság számát.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a tárca honlapján arról írt, hogy az áprilisban megbuktatott korábbi kirgiz elnök, Kurmanbek Bakijev állhat a nemzetiségi villongás hátterében. Clinton szerint komolyan kell venni azokat a véleményeket, hogy Bakijev hívei bujtogattak erőszakra. A megbuktatott kirgiz elnök, aki Fehéroroszországban talált menedéket, tagadta, hogy köze lenne a véres eseményekhez.
Az Egyesült Államok és Oroszország, melyek egyaránt tartanak fenn légi támaszpontokat Kirgizisztánban, attól tartanak, hogy a nyugtalanság átterjedhet az Afganisztántól északra fekvő más szovjet utódköztársaságokra is.
Iszlam Karimov üzbég elnök szombaton, a hivatalos biskeki álláspontot visszhangozva "külső" elemeket vádolt meg az etnikai villongások szításával. "Sem az üzbégek, sem a kirgizek nem felelősek" - idézte szavait az Uza üzbég hírügynökség. "Ezeket a felforgató cselekményeket kívülről szervezték és irányították azzal a céllal, hogy belerángassák Üzbegisztánt a viszályba" - vélekedett az üzbég elnök.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.