Válsághelyzet az amerikai vétó után

A BT előzőleg elutasította, hogy eleve mentesítsék a küldetésben részt vevő személyeket a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtti esetleges felelősségre vonás alól. Az ICC – mely első alkalmazottainak munkába állásával tegnap megkezdte tevékenységét – létrehozásáról rendelkező nemzetközi egyezmény szerint a büntetőbíróság a 2002. július 1. után elkövetett háborús, illetve emberiség elleni bűncselekmények, népirtások, súlyos emberi jogsértések esetén hivatott eljárni abban az esetben, ha az elkövető személy saját állama nem tud vagy nem akar eljárni a büntetőjog eszközeivel. Washington nem hajlandó alávetni magát az ICC-nek, mert meg akarja előzni, hogy nemzetközi feladatot teljesítő állampolgárai ellen az USA-val szemben ellenséges országok – adott esetben mondvacsinált okokra hivatkozva – nemzetközi büntető eljárást kezdeményezhessenek. A probléma értelemszerűen felvetődhet nem csupán a tisztán amerikai katonai vállalkozások, hanem a nemzetközi jellegű békefenntartó akciók esetében is. Az amerikai kormányzat már korábban jelezte, ha nem vonják ki eleve az ilyen akciókban részt vevő személyeket az ICC hatásköre alól, akkor Amerika ki fog vonulni ezekből a közös akciókból.

Az ICC statútumát eddig 74 ország biztosította támogatásáról: vagy a már megtörtént ratifikációjával, vagy annak kilátásba helyezésével. Jól jellemzi a nemzetközi közhangulatot, hogy a boszniai misszió mandátumának meghosszabbításáról történt BT-szavazás során az USA egyedül maradt a követelésével. Az első szavazáson a 15 tagú testületben egyedül Bulgária tartózkodott, a többi 13 ország – köztük Nagy-Britannia és Franciaország is – Washington ellen foglalt állást. A két órával később megtartott második voksoláson a BT tagjai egyhangúlag igennel szavaztak arra, hogy a kéksapkások mandátuma legalább még szerda éjfélig érvényben maradjon.

A boszniai békefenntartókkal kapcsolatos amerikai álláspont ügyében tegnap rendkívüli ülésre öszszehívták a 19 ország nagyköveteiből álló NATO-tanácsot. Szakértők szerint ugyanis az USA kivonulása Boszniából a koszovói békemisszióra nézve is katasztrofális következményekkel járna. Előre közölték, hogy a tanácsülés kizárólag tájékozódó jellegű, döntés nem születhet ezen a fórumon ebben az ügyben.

Az EU soros elnöki tisztét átvevő Dánia külügyminisztere tegnap sajnálatának adott hangot az amerikai álláspont miatt. Per Stig Moeller úgy fogalmazott, hogy mély sajnálattal tölti el ez a drámai lépés, amely általában is fenyegeti az ENSZ békeműveleteit. Reményét fejezte ki, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai körében meghallgatásra talál az ENSZ főtitkárának az a határozott felhívása, hogy a következő napokban találjanak megoldást ebben a kérdésben. Jack Straw brit külügyminiszter nagyon komoly dolognak minősítette az ICC-vel szembeni amerikai elutasítást. London felhasználja szoros kapcsolatait is az amerikai álláspont megváltoztatása érdekében. (m, t)

Mérföldkő az igazságszolgáltatásban

Hága. Az ICC létrehozása mérföldkőnek tekinthető a nemzetközi igazságszolgáltatásban azóta, hogy a II. világháború után Nürnbergben nemzetközi katonai bíróság ítélkezett a náci háborús bűnösök felett. Tegnap 4 alkalmazott kezdte meg tevékenységét; számuk az elkövetkezendő hetekben megduplázódik. A bíróság 18 bírájának és főügyészének posztját a jövő év elejéig töltik be, a testület valószínűleg 2003 végére áll majd készen arra, hogy elkezdje a nyomozati tevékenységet is. (m)