Bagdad/Washington. Irakban holnap tartják a választásokat, de a külföldön élő irakiak – összesen tizennégy országban – már tegnap is az urnákhoz járulhattak. ĺgy például az USA-ban, Ausztráliában, az európai országok közül Németországban és Franciaországban.
Választások rendkívüli intézkedésekkel
Már tegnap lezárták az országhatárokat, és a tartományok között sem lehet közlekedni. A bagdadi nemzetközi repülőteret a tervek szerint ma zárják le. Bagdadban ma este 7 órakor életbe lép a kijárási tilalom, reggel 6 óráig tart, majd a szavazás után folytatódik. Ma és holnap a boltok nagy része a felkelők fenyegetései miatt zárva tart. A lakosságon valóságos bevásárlási láz tört ki: mindenből készleteket halmoztak fel a tonhaltól a hajszárítóig. A pékségek előtt tegnap hosszú sorok kígyóztak.
A külföldön élő irakiak közül elsőként az Ausztráliában élők adták le voksaikat, őket követték a többiek. A 14 országban összesen 280 ezer iraki regisztrálta magát. Nekik valamivel könnyebb a dolguk, mint az anyaországban élőknek, akiket a szavazást ellenző szélsőséges csoportok fenyegetnek. Ennek ellenére pl. Ausztráliában csupán az ott élő irakiak 15 százaléka jelezte szavazási szándékát: sokan attól tartanak, hogy ha elmennek, akkor annak Irakban élő rokonaik látják kárát. A szomszédos Iránban több mint hatvanezer iraki vetette magát nyilvántartásba a választásokra, az erre jogosultaknak mintegy a fele. Monica Ellena, a nemzetközi szervezet Iránban szolgálatot teljesítő képviselője szerint a szavazás mindenütt rendben folyt.
Irakban eközben folytatódott az erőszak, a szavazóhelyiségek elleni támadások mellett több robbantásos merényletet is elkövettek, például legalább négy ember meghalt, amikor autóbomba robbant egy bagdadi rendőrőrs közelében. Egy szélsőséges szervezet újra a választások bojkottjára szólított fel. Az Anszár asz-Szunna nevű szunnita csoport újabb támadásokat helyezett kilátásba, és közölte, hogy azok, akik szavaznak, „csak magukat okolhatják”. A lefejezésekről elhíresült, az Abu Muszab az-Zarkávi vezette csoport újabb videofelvételt tett közzé egy gyilkosságról. Az általuk kivégzett férfiről azt állították, hogy Ijád Allávi ideiglenes kormányfő egyik vezető tanácsadója volt. A BBC iraki tudósítója szerint az emberek komolyan veszik a fenyegetéseket. Közben Dél-Irakban – komoly koalíciós katonai védelem alatt – megkezdődött a szavazóurnák kiszállítása.
Az amerikai külügyminisztérium azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a nemzetközi közösség elismeri majd az iraki választások törvényességét, bár elzárkózott annak megnevezésétől, hogy a voksolás szabályosságát pontosan milyen szempontból kellene megítélni. Richard Boucher szóvivő kijelentette: az egész világ elismeri majd, hogy a megválasztott személyek élvezik az iraki lakosság támogatását, és erősebb lesz a legitimitásuk bármely előző bagdadi kormányénál.
George Bush a The New York Timesnak adott nyilatkozatában közölte: az amerikai csapatok elhagyják Irakot, ha erre az új iraki vezetés felkéri az Egyesült Államokat. Az elnök közölte, meghallgatta azokat a személyeket, akik felelős posztot tölthetnek majd be a voksolás után. De úgy tűnik neki, az iraki vezetők többségének az a véleménye, hogy a koalíciós csapatokra mindaddig szükség van, amíg az (ellenálló) irakiak harcképesek.
Az iraki kormány őrizetbe vett két terroristát, akik az Irakban dúló terror fő irányítójának, Abu Muszab az-Zarkávinak közvetlen bűntársai – jelentette be tegnap Ijád Allávi ideiglenes kormányának biztonsági minisztere. Kászem Daúd közölte: egyikük Szaláh Szalám Dubaig al-Obeidi, alias Abu Szaif, a vasárnapi választások meghiúsítására törekvő Zarkávi-csoport bagdadi hadműveleteinek felelőse, a másikuk neve Mohammed Jaszin al-Iszávi. Mindketten egyaránt fontos emberei a terroristafőnöknek. (m, t, s, o-o)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.