Uniós programok a diákoknak

Az Európai Unióban a bővítés után hetvenötmillió, 15 és 25 év közötti fiatal él majd.

A következőkben azt vizsgáljuk meg, mit tesz ennek érdekében a „felnőtt” Európa.

Ahhoz, hogy a tagjelölt országok a lehető legjobban felkészülhessenek az uniós tagságra, az Európai Unión belül uralkodó viszonyokra, sok energiát és nem utolsósorban pénzt kell az ifjúságba fektetni. Természetesen az Európai Unió politikai vezetői is tisztában vannak e tény jelentőségével, ezért számos erre szolgáló eszközt bocsátottak a tanulni és érvényesülni kívánó fiatalok részére. Ezek a lehetőségek nemcsak az uniós polgárok, illetve fiatalok számára nyitottak, hanem a tagjelölt országok – köztük Szlovákia – számára is. Ismerjük tehát meg – a teljesség igénye nélkül – a rendelkezésünkre álló programokat, melyekből évről évre diákok százezrei profitálnak.

A SOCRATES az egyik legjelentősebb közösségi oktatási program, mely az eredeti tervek szerint – a többi említésre kerülő programmal egyetemben – csak 1999-ig volt hivatott az ifjúságot szolgálni. A nagy sikernek és közkedveltségnek köszönhetően a-zonban a programokat hét évvel meghosszabbították, így a diákok még legalább 2006-ig élvezhetik e programcsokor által kínált lehetőségeket. A SOCRATES-program e hétéves ciklusra szóló költségvetése 1,85 milliárd euró, amely a most említésre kerülő alprogramok között oszlik meg.

Az ERASMUS-program fő prioritása a felsőoktatási intézmények támogatása, leggyakrabban fejlesztési projektumok, oktatási szakok és különböző képzések létrejötte fűződik a nevéhez, legkedveltebb területe mégis a csereprogramok finanszírozása.

A COMENIUS-program fő feladata az oktatási intézmények közötti kapcsolatépítés, valamint az európai pedagógusok továbbképzése.

A LINGUA-program legfőbb támogatási területére a csekély nyelvérzékkel megáldottak is könnyen rájöhettek – az európai diákok nyelvtudását hivatott javítani.

Az ARION kivételesen nem a diákokat célozza meg, hanem az oktatáspolitikai döntéshozók (iskolaügyben dolgozók, minisztériumi alkalmazottak) részére szervez tanulmányutakat.

A technika előrehaladtával egyre nagyobb tért hódít magának a távoktatás, valamint az információs és kommunikációs médiumok alkalmazása az oktatásban. Ezt a területet a MINERVA-program célozta meg.

A LEONARDO DA VINCI, ez az 1,15 milliárd euró összköltségvetésű (2000–2006) program széles támogatási skálával rendelkezik. Egyaránt támogatja a fejlesztési és együttműködési törekvéseket, az információs társadalom fejlődését, a gazdasági versenyképesség elősegítését és az európai diákok nyelvismeretének javítását is.

A YOUTH (IFJÚSÁG) a többi, már említett programhoz hasonlóan, támogatja a csereprogramok szervezését, valamint az ifjúság politikai együttműködését. Nagy figyelmet fordít a hátrányos helyzetű diákok programokba való bevonására. Évi költségvetése 520 millió euró.

Végül, de nem utolsósorban, a TEMPUS nevű programot kell megemlítenünk, mely ugyan nem közösségi program, mégis jelentős szerepet játszik az európai oktatásban és képzésben. Eredetileg a közösségi programok társult országok számára való elindításával meg kellett volna szűnnie. 1996-ban a közösségi programokat megnyitották a társult országok számára is, ennek ellenére a TEMPUS program még ma is létezik. A 2000-es évtől TEMPUS III néven azon volt szocialista országok felsőoktatását segíti, amelyek még nem társult országok (Horvátország, Jugoszlávia, Orosz Föderáció, stb.).

Biztos vagyok benne, hogy sok fiatal érdeklődését felkeltették az említett programok – és természetesen joggal. A hely szűke miatt lehetetlen minden programot tökéletesen ismertetni, de akinek valamelyik felkeltette érdeklődését, az Európai Bizottság Szlovákiai Képviseletének internetoldalán (www.europa.sk/phare/komunitarne.html) minden szükséges információt megtalálhat, beleértve természetesen a felelős szervezeteket is.

Már egymillió ERASMUS-diák

A szeptember végén megtartott ERASMUS-hét apropója az volt, hogy a 30 országból érkezett ERASMUS-diákok száma elérte az egymilliót. Az ERASMUS 1987-ben indult és azóta rendkívüli népszerűségre tett szert. Míg az első évben mindössze 3 000 diák vehetett részt a csereprogramokon, 2001-re ez a szám 110 000-re nőtt. E tekintetben a legaktívabb nemzet a francia, mivel évente 17 000 francia diák vesz részt a programban. Alig lemaradva követik őket a németek és a spanyolok, évi 16 000 diákkal. A program tizenöt éve alatt 1 800 felsőoktatási intézmény vett részt a csereprogramokban. (ú)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?