Újra Minszk adhat reményt a békére

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

A német kormányszóvivő ugyanilyen tartalmú közleményt adott ki Berlinben.

Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök hosszan egyeztetett tegnap délelőtt telefonon, s a kelet-ukrajnai válság átfogó rendezése keretében folytatták az intézkedéscsomag kidolgozását – olvasható a francia elnöki hivatal közleményében. Ez a munka ma Berlinben folytatódik abból a célból, hogy szerdán Minszkben egy a normandiaihoz hasonló csúcstalálkozót lehessen tartani. A francia elnöki hivatal szerint a berlini egyeztetésen magas rangú tisztviselők lesznek jelen, mivel a német kancellár ma az Egyesült Államokban tesz látogatást.

A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus tavaly áprilisban robbant ki, szeptemberben tűzszünetet kötöttek és a válság rendezésében állapodtak meg Minszkben Kijev és a Moszkva-barát szakadárok képviselői, de a fegyvernyugvásnak a gyakorlatban azóta sem sikerült maradéktalanul érvényt szerezni. Az utóbbi napokban súlyos harcok bontakoztak ki az ukrán katonák ellenőrzése alatt álló, mélyen a Moszkva-barát szakadárok kezén lévő területbe ékelődött Debalceve környékén.

Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök komoly erőfeszítéseket tett az utóbbi napokban a minszki egyezmény „feltámasztásáért”, együtt keresték fel ennek érdekében Kijevet, majd Moszkvát, de egyelőre nem tudni, hogy lesz-e útjuknak kézzelfogható eredménye.

Porosenko ismét támogatást kért

A kelet-ukrajnai konfliktust nem befagyasztani kell, hanem megoldani – jelentette ki szombaton a müncheni biztonságpolitikai konferencián Petro Porosenko, aki szerint azonban ez a válság addig megoldatlan marad, amíg Európából és a tengerentúlról országa nem kap ehhez politikai, gazdasági és katonai támogatást. Az ukrán elnök ezzel a kijelentésével határozottan jelezte, hogy szerinte a viszály megoldását nem szabad halasztgatni. Porosenko nem titkolta, hogy szüksége van katonai támogatásra, mert éppen a fegyverek hiánya miatt húzódik el a konfliktus. Porosenko úgy látja: tartós megoldásra van szükség, a válság befagyasztása nem vezet a békéhez.

A müncheni konferencia színhelyén tartott rövid sajtóértekezleten jelezte: bármelyik pillanatban kész lenne parancsot adni a tűzszünetre, hogy megállítsák a halálos áldozatok számának növekedését a polgári lakosság körében. Az ukrán elnök kifejezte meggyőződését, hogy az Ukrajna föderalizációjának, illetve az egyes ukrán régiók autonómiájának a kérdéséről országos szintű népszavazáson lehet csak dönteni. Hangsúlyozta: a kelet-ukrajnai helyzet rendezése csak a minszki megállapodások alapján történhet.

Érdemes próbálkozni

A legnagyobb érdeklődéssel várt beszéd a német kancelláré volt, aki alig néhány órával azután érkezett a bajor fővárosba, hogy a francia elnökkel együtt Moszkvában tárgyalt az orosz államfővel. Angela Merkel elmondta, nem lehet tudni, milyen eredményt hoz a találkozó, de Francois Hollande francia államfővel együtt az a meggyőződése, hogy továbbra is „érdemes próbálkozni” a válság tárgyalásos rendezésével. „Életet kell lehelni” a fegyvernyugvást előíró tavalyi minszki megállapodásba – tette hozzá a kancellár, leszögezve, hogy a válságnak nincs katonai megoldása.

Azzal a washingtoni eredetű felvetéssel kapcsolatban, hogy a Nyugat fegyverszállításokkal támogathatná az oroszbarát szakadárokkal harcoló ukrán erőket, Angela Merkel azt mondta, szerinte nem lehet annyira felfegyverezni az ukrán hadsereget, hogy Vlagyimir Putyin elrettenjen a konfliktustól.

Lavrov a Nyugatot hibáztatja

Joe Biden amerikai alelnök nem tett egyértelmű utalást arra, hogy Washington komolyan foglalkozna az ukrajnai fegyverszállítás gondolatával. Ugyanakkor hangsúlyozta, Vlagyimir Putyin „túl sokszor ígért békét, és küldött helyette tankokat, csapatokat és fegyvereket” Ukrajnába, ezért az Egyesült Államok továbbra is folytatja Ukrajna „biztonsági támogatását”, de nem azzal a szándékkal, hogy háborúra ösztönözze, hanem azért, hogy meg tudja védeni magát. Az amerikai alelnök szerint teljesen világos, hogy az orosz elnök mozgatja a szálakat Kelet-Ukrajnában.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint viszont a Nyugat a hibás a válságért. Szerinte a konfliktus eredőjét nem az utóbbi egy év folyamataiban kell keresni, hanem elsősorban abban, hogy az Egyesült Államok 25 éve „globális dominanciára” törekszik.

Kerry: nem tört meg

az egység

Nem tört meg a Nyugat egysége az ukrán válság ügyében, az Egyesült Államok és az Európai Unió továbbra is szorosan együttműködik és egyetért abban, hogy a válságot nem lehet katonai erővel kezelni – jelentette ki az amerikai külügyminiszter tegnap Münchenben. John Kerry előadásában az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások gondolata körüli vitákra utalva kiemelte, hogy az egység állítólagos felbomlásáról szóló hírek ellenére „nincs megosztottság, nincs szakadás”. Az előadás után a hallgatóság kérdéseire válaszolva kiemelte: az Oroszország elleni szankciók ügyében is voltak viták, éppen úgy, mint jelenleg a fegyverszállítások elképzelése körül, ezek azonban „csak taktikai, és nem stratégiai” kérdésekről szóltak.