Tusk megválasztása kiváltotta a lengyelek haragját

Brüsszel. A teljes egyetértés hiányában 27 tagország által támogatott zárónyilatkozatot fogadtak el az Európai Unió állam- és kormányfői brüsszeli csúcstalálkozójuk első tárgyalási napjának végén, miután Beata Szydlo lengyel miniszterelnök bejelentette, nem írja alá a nyilatkozatot.

Az Európai Tanács elnökének a 27 uniós tagállam támogatásával elfogadott zárónyilatkozata konszenzus hiányában nem tekinthető az Európai Tanács, mint intézmény hivatalos dokumentumának. A szövegben a 27 tagország vezetője a munkahelyteremtés, a gazdasági növekedés és a versenyképesség növelésének témakörében megállapította, hogy a 2008-as gazdasági világválságot követően hozott intézkedések meghozták gyümölcsüket. A gazdasági növekedés kilátásai valamennyi uniós tagországban biztatóak, ugyanakkor a munkanélküliségi mutatók továbbra is magasak. A fennálló bizonytalanságok miatt folytatni kell a gazdaság korszerűsítését célzó strukturális reformokat, erősíteni kell az államháztartást és támogatni kell a befektetéseket.

Orbánt ostorozó lengyelek

A zárónyilatkozat végén az uniós tagországok vezetői rögzítették, hogy a csúcstalálkozón megerősítették pozíciójában Donald Tusk korábbi európai tanácsi elnököt a 2017. június 1. és 2019. november 30. közötti időszakra. Beata Szydlo lengyel miniszterelnök nem támogatta szavazatával Tusk megválasztását, a tanácskozás szünetében pedig úgy foglalt állást, hogy a csúcstalálkozó érdektelen zárónyilatkozat nélkül. Ha a lengyel bojkott ellenére megoldást találnak a zárónyilatkozat aláírására, az azt jelenti, hogy nincsenek szabályok – vélte. Ezt Lengyelország nem tudja elfogadni – tette hozzá a kormányfő. A liberális konzervatív pártállású volt lengyel kormányfő 2014. december 1-jétől tölti be a testület elnöki tisztségét, amely posztot az EU új alapszerződése, a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés hozta létre. Donald Tusk a megválasztását követően kijelentette, mindent meg fog tenni, hogy megóvja a lengyel kormányt a politikai elszigetelődéstől. „Légy óvatos a hidakkal, amelyeket felégetsz magad mögött, ha egyszer eltűntek, nem mehetsz rajtuk többé keresztül!” – üzente Tusk a lengyel kormánynak. Hozzátette: „Megértem az érzelmeket, ez normális, emberek vagyunk, de napjainkban felelős politikai hozzáállásra van szükség, amikor Európa jövőjéről van szó. Remélem, ez világos a lengyel kollégáknak.” Csalódást okozott Orbán Viktor magatartása, de hatalmas volt a nyomás – jelentette ki Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke, arra reagálva, hogy a magyar miniszterelnök támogatta a Donald Tusk Varsó által ellenzett újraválasztását. Ennél viszont kevésbé bizonyultak megértőnek azok a lengyel kommentelők, akik máskor lelkendezni szoktak járni a magyar miniszterelnök Facebook-oldalára, most viszont keserű csalódottságuknak adtak sokszor éles hangot...

Újra a több sebességről

A több sebességgel működő Európai Unió nem jelentené azt, hogy új „vasfüggöny” ereszkedik le Európa nyugati és keleti fele között – jelentette ki tegnap Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Bizonyos országok szorosabb együttműködésére „egyes kollégáink úgy tekintenek, mintha egy új megosztó vonalat húznának, egyfajta vasfüggönyt a Nyugat és a Kelet között. Nem ez a szándék” – mondta Juncker az EU-tagországok állam- és kormányfőinek nem hivatalos értekezlete után, amelyen Nagy-Britannia miniszterelnöke már nem vett részt. „Ez nem a kizárás módszere, hanem azok előrehaladásának a megszervezése, akik többet akarnak tenni“ – tette hozzá.

Az Európai Unió meg fogja erősíteni „egységét a sokszínűségben” a szervezet elődjét megalapító szerződés aláírásának 60. évfordulójára időzített római csúcstalálkozóján – jelentette ki Angela Merkel. „Az a mottónk, hogy egységesek vagyunk, de egységesek a sokszínűségben” – magyarázta Merkel, hozzátéve: Minden jelenlegi problémája ellenére az EU egy sikeres modell. Lengyelország sohasem fog beleegyezni „kétsebességes” Európába, ma az Európai Unió egységéről kell beszélni – közölte Beata Szydlo lengyel kormányfő. A Benelux-államok meghívják a visegrádi országcsoport vezetőit Hollandiába, hogy közösen tárgyaljanak az unió jövőjéről – közölte Mark Rutte holland kormányfő.

Tegnap már csak az Egyesült Királyság kilépése után bennmaradó „huszonhetek” vezetői maradtak Brüsszelben, hogy tanácskozásukon a szűkebb körű Európai Unió jövőjéről, illetve az EU elődszervezeteit megalapító Római Szerződés 60. évfordulója alkalmából rendezett március végi római csúcstalálkozó előkészítéséről egyeztessenek. (MTI, ú)