Továbbra is a csehországi kisebbségekért tesz a Coexistentia-Együttélés

 

A főleg lengyeleket és magyarokat tömörítő, több mint két évtizedes múltra visszatekintő politikai mozgalom országos elnökévé újabb két évre Pálffy Sándort választották meg.     Pálffy ideiglenesen a Coexistentia-Együttélés magyar tagozatának a munkáját is irányítja, mert Kocsis László, a mozgalom egyik alapítója és a magyar tagozat eddigi elnöke a közelmúltban korára való hivatkozással lemondott tisztségéről, s utódját eddig még nem sikerült megválasztani.     "Mozgalmunk határozottan szorgalmazni fogja, hogy a papíron meglévő kisebbségi jogok következetesen érvényesüljenek a gyakorlatban is. Ez ma sajnos még sok helyen nem így van. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy pozitív változásokat érjünk el" - nyilatkozott Pálffy Sándor az MTI tudósítójának a közgyűlés után.     "Az Együttélés határozottan támogatja, hogy minél szélesebb körű és szorosabb legyen a cseh-lengyel, a cseh-magyar, illetve a magyar-lengyel államközi együttműködés is" - tette hozzá az elnök.     A magyar tagozat kezdeményezésére a mozgalom Esterházy János Emlékbizottságot hozott létre, amely szorgalmazni fogja a szlovákiai magyarság egykori politikai vezetőjének rehabilitációját. Esterházyt a második világháború utáni csehszlovák hatalom háborús bűnösnek nyilvánította és halálra ítélte, amit később életfogytiglanra változtattak. A felvidéki magyar politikus 1957-ben a morvaországi Mírov várbörtönében halt meg, s a mai napig nem rehabilitálták sem Pozsonyban, sem Prágában.      A Coexistentia-Együttélés az ősszel nemzetközi Esterházy konferenciát tervez Prágában.     A közgyűlés jóváhagyta a Coexistentia-Együttélés programjának prioritásait, az alapszabály módosításait, az őszi helyhatósági választásokra való felkészülés tervezetét.      A Coexistentia-Együttélés kisebbségi politikai mozgalmat Duray Miklós felvidéki magyar politikus alapította röviddel az 1989-es rendszerváltás után. A szövetségi csehszlovák állam kettéosztását követően a mozgalom csehországi ága önálló lett és azóta is működik. Társadalmi befolyása elsősorban a Morva-sziléziai régió jórészt lengyelek lakta településein van, ahol a mozgalomnak több tucatnyi képviselője van a helyi önkormányzatokban.     A vita lengyel felszólalói rámutattak a kétnyelvűség betartásának hiányosságaira a régióban, a lengyel oktatásügy gondjaira, s szóba kerültek a helyi krónikák is, amelyekben nem mindig tükröződik a település többnemzetiségű jellege. Stanislaw Gawlik, a mozgalom egyik lengyel alapítója szerint helyi szinten ők nagy figyelmet szentelnek a régió lengyel vonatkozású emlékhelyeinek a felkutatására és rendben tartására is. Ezen a téren szintén számos probléma adódik.