Többet pénzzel, mint erővel

A pénzjutalmon túl a kuvaiti amerikai erők saját döntés alapján élelemmel, alapvető szükségleti cikkekkel láthatják el és egyéb módon is ösztönözhetik az iraki lakosokat arra, hogy információval vagy egyéb módon segítsék a szövetségeseket – jelentette be tegnap Barbara Burfeind, a Pentagon szóvivője. Ez az ösztönzőprogram hasonló ahhoz, amelyet az USA Afganisztánban alkalmazott. Ott több millió dollárt ajánlottak föl azoknak, akik Oszama bin Laden terroristavezér és az általa irányított al-Kaida szervezet tagjainak nyomára vezetik őket.

ÚJABB SÚLYOS VÁD SZĺRIA ELLEN

Szíriában tartózkodik az iraki titkosszolgálatnak az a volt magas rangú tisztségviselője, aki Washington vádja szerint az idősebb George Bush volt amerikai elnök ellen 1993 áprilisában Kuvaitban megkísérelt merénylet elkövetését irányította. Ezt egy amerikai tisztségviselő közölte tegnap több hírügynökséggel. Faruk Hidzsazi, az iraki titkosszolgálat külföldi műveleteit irányító akkori igazgatója állítólag kedden érkezett Tunéziából Szíriába egy menetrendszerinti repülőjárattal. Hidzsazi legutóbbi hivatalos tisztségében Irak tuniszi nagykövete volt. A Hidzsazi Szíriába utazásáról szóló amerikai értesülés és nyilvánosságra hozatal összefügghet azzal az egyre erősebb amerikai váddal, hogy Damaszkusz segítette és segíti a bagdadi rezsimet, annak bukása után pedig menedéket ad tagjainak. Idősebb Bush 1993 áprilisában járt Kuvaitban. Az ottani és az amerikai hatóságok 11 nappal a látogatás után bejelentették, hogy lelepleztek egy ügynökhálózatot, melynek tagjai meg akarták gyilkolni őt.

ILLEGÁLIS OLAJCSAP

Amerikai katonák Irakban elzártak egy olajvezetéket, amelyen át illegálisan iraki kőolajat exportáltak Szíriába. Ezt Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter jelentette be. Olajipari források már régóta gyanították, hogy az Irakot sújtó ENSZ-embargó megsértésével Szíria napi 100-150 ezer hordó nyersolajat importál Irakból a 2000-ben üzembe helyezett csővezeték segítségével. Rumsfeld szerint nem lehet tudni, hogy ez volt-e az egyetlen vezeték, amelyen át Irak illegálisan olajat exportált Szíriába.

A Varzi Energy nevű londoni olajipari cég szerint a korábban várt néhány hónap helyett néhány héten belül megjelenhet a piacon az iraki olaj, és az ország kivitele az év végére elérheti a napi 2,5 millió hordót. A cég szerint Irak egy hordó olajat 2 dollár költséggel termel, ugyanolyan olcsón, mint Szaúd-Arábia, az iraki olajkitermelő infrastruktúra újjáépítése azonban jelentősen növelni fogja a költségeket. A The Timesban idézett becslések szerint az iraki olajiparra 10-30 milliárd dollár közötti összeget kellene költeni ahhoz, hogy a napi kitermelést vissza lehessen emelni a Kuvait 1990-es megszállása előtti 3,5 millió hordós átlagra.

Az USA-nak vannak aggodalmai Szíria és Irán politikája miatt, de nem tervezi a két ország megtámadását. Ezt Colin Powell amerikai külügyminiszter mondta, aki igyekezett csillapítani a Szíriát figyelmeztető kemény hangvételű amerikai nyilatkozatok által felborzolt kedélyeket.

POWELL NYUGTATGAT

Hangsúlyozta, hogy nincsen semmiféle lista országokról, amelyeket az USA meg akarna támadni. Hozzátette: Irak ellen szükséges volt a katonai fellépés, de Irak esete egyedülálló. Az iraki diktátor terrorizálta saját népét, megtámadta szomszédait és az egész világot fenyegette tömegpusztító fegyvereivel. Jelezte, hogy Szíria bekapcsolódhat a közel-keleti béketeremtésbe. „Átfogó békét akarunk, így végül, természetesen rendezni kell a megoldatlan kérdéseket Szíriával is.” Powell egy nappal korábban azt közölte, hogy Washington diplomáciai és gazdasági szankciók foganatosítását fontolgatja Szíria ellen.

Tízheti szünet után a francia elnök – kedden este – telefonbeszélgetést kezdeményezett az amerikai elnökkel, hogy jelezze Franciaország részvételi szándékát Irak háború utáni újjáépítésében. Az Élysée-palota közleménye szerint Jacques Chirac húszperces, „pozitív hangnemű” eszmecserét folytatott George Bushsal az iraki helyzetről. Az elnöki szóvivő kiemelte, a konzultációra azzal összefüggésben került sor, hogy új korszak nyílik Irakban, s ennek kapcsán a két elnök elsősorban a háború utáni helyzettel foglalkozott.

SOK A HALOTT MOSZULBAN

Vincent Brooks tábornok tegnap elismerte, az amerikai hadsereg katonái adták le a lövéseket kedden a Moszulban tüntető tömegre. A Katarban lévő parancsnokság szóvivője úgy tájékoztatott, hogy a lövések következtében mintegy hét személy életét vesztette. Brooks szerint a tüntetők között fegyveresek is voltak, akik lövéseket adtak le a közelben posztoló katonákra. Más, helyi források több mint tíz halottról és közel száz sebesültről számoltak be. Tegnap reggel, ugyancsak Moszulban, újabb lövöldözés robbant ki. Legalább négy személy meghalt és nyolc megsebesült. Az AFP által megkérdezett szemtanúk az épület környékén posztoló amerikai katonák számlájára írják a lövöldözést. Egy iraki rendőrtiszt elmondta: embereivel éppen egy bankrablást igyekezett megakadályozni. E célból figyelmeztető lövést adtak le a levegőbe. Erre az amerikai katonák és kurd pesmergák (harcosok) vaktában lövöldözni kezdtek a közelben álló polgári személyekre és a rablókra. A lövések következtében három iraki rendőr is megsebesült.