Tavaly kevesebb a terrortámadást követtek el az Európai Unióban az előző évekhez képest, főként az nemzetiségi nacionalista és a szakadár terrorcsoportok folyamatosan csökkenő erőszakos fellépéseinek tulajdoníthatóan – olvasható az európai rendőri együttműködést elősegítő uniós ügynökség, az Europol kedden közzétett jelentésében.
Tavaly kevesebb terrortámadást követtek el az EU-ban, mint az előző években
A jelentésből megtudható, hogy az elmúlt évben összesen 119 terrortámadás, vagy merényletkísérlet történt az Európai Unió 13 tagállamában, amelyben 10-en veszítették életüket, és 27-en sérültek meg. 19 uniós országban mintegy ezer személyt tartóztattak le terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények elkövetésének gyanújával, közülük a legtöbbet Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban.
A felmérés szerint szinte az összes tavalyi terrorizmushoz köthető haláleset és sérülés dzsihadista támadások következménye, néhány áldozat pedig szélsőjobboldali terrortámadások következtében vesztette életét. A jelentés egyben felhívja a figyelmet arra is, hogy míg a dzsihadista merényletek száma folyamatosan csökken, addig a szélsőjobboldali, de különösen a szélsőbaloldali csoportok által elkövetett erőszakcselekmények száma egyre növekszik.
Szélsőbaloldali vagy anarchista terrorizmus gyanújához köthető letartóztatások aránya az előző évekhez képest megháromszorozódott. A legtöbb, ezen csoportokhoz köthető támadások Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban történtek. Szélsőjobboldali terrortámadásból 6 történt az elmúlt évben az unió 3 tagállamában.
A kutatás megállapítja továbbá, hogy a szélsőjobboldali merényletek mozgatórugói főként az olyan úgynevezett „nagy lakosságcseréhez” kötődő összeesküvés-elméletek, amelyek azt sugallják, hogy a migráció célja, a fehér bőrű lakosság bevándorlókra cserélése. Ezzel szemben a szélsőbaloldali vagy anarchista agresszió a közrend felforgatására és a nagy magánvállalkozások valamint az állami infrastruktúra megtámadására összpontosít.
Catherine de Bolle, az Europol ügyvezető igazgatója a jelentéshez kapcsolódóan elmondta, hogy az uniós tagállamokban, több szélsőjobboldali csoport puszta létezése hozzájárul a kisebbségi csoportokkal szembeni ellenségeskedés légköréhez.
„Egy ilyen légkörben, ami az antiszemitizmusra, a muzulmánok iránti gyűlöletre, és az antifeminizmusra épül, könnyebb elkövetni radikális cselekedeteket, terrortámadásokat” –
hangsúlyozta.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.