Szkeptikus fogadtatás

Berlin. Az Európai Unió oktatási miniszterei holnap tárgyalnak heidelbergi informális találkozójukon egy közös európai történelemkönyv bevezetésének lehetőségéről, amely mintaként szolgálhatna a 27 tagállamban megjelenő tankönyvek számára. A még valóra sem vált terv máris kérdések sorát indította el arról, hogy a könyv a homályos vagy ellentmondásos történelmi eseményeket miképpen tálalja majd.

Rainer Rudolph német kormányszóvivő kijelentette, a terv egyáltalán nem a történelem újraírását jelenti, s nevetségesnek nevezte azt a feltételezést, hogy a németek vagy mások számára kényes témákat kihagynák a könyvből. Anette Schavan német szakminiszter utalt rá: az elképzelés egy Franciaország és Németország között létrejött kezdeményezésre hasonlít, melynek keretében öt francia és öt német történész közösen írta meg a Histoire Geschichte című, az Európai Unió fejlődésének elemzésével foglalkozó művet. Bár a kezdeményezésben csak két ország vett részt, mégis felszínre hozta a nemzeti különbségeket. A könyv francia és német verziójában más-más fejezeteket alkottak például a kommunizmusról és az Egyesült Államok európai szerepéről.

Az EU 50. évfordulójára tervezett nyilatkozat kapcsán azonban nemcsak a világ, hanem Európa történelme is konfliktus forrása lehet. A március 25-én Berlinben aláírandó nyilatkozat kapcsán egyes új tagállamok amellett érvelnek, hogy a dokumentumban az európai történelem sötét momentumait is meg kell említeni, akárcsak azokat a történelmi eseményeket, melyek elsősorban a közép és kelet-európai országok számára voltak sorsdöntők, bár ez a régió csak 2004-ben csatlakozott az Unióhoz.

Graham Brady, a brit toryk egyik vezetője a közös tankönyvet egy újabb, észrevétlenül belopakodó bürokráciának nevezte. Szerinte a briteknek semmilyen körülmények között sem szabadna feladniuk a teljes ellenőrzést az oktatás felett.

Több hazai történész is szkeptikusan fogadta az ötletet. Néha a kétoldalú egyeztetés sem sikerül – a szlovák és a magyar szakemberek sem tudnak egyetérteni a két nép közös múltjának, e közös múlt meghatározó eseményeinek értékelésében. Elképzelhető hát, milyen kemény dió lenne 27 ország között az egyeztetés, hiszen a szlovák–magyar véleménykülönbségek nem számítanak egyedinek, a brit–francia ellentétekkel is lehetne példálózni. (m, ú)