Szerb elnök: Koszovó háborút akar

A szerb köztársasági elnök az RTS híradójában szerda este beszélt hosszan arról, hogy milyen lépéseket tesz Pristina, hogy fokozza a feszültséget Szerbia és Koszovó között. Hozzátette: attól tart, hogy átlépték a Rubicont, és nehéz lesz visszatérni a normális kerékvágásba. „Válaszúthoz értünk, ahol azt kell eldönteni, hogy békét vagy háborút akarunk-e” – fogalmazott.

A szerb belügyminisztérium tájékoztatása szerint szerdán három, állig felfegyverzett koszovói rendőrt fogtak el a szerb-koszovói határtól 1,8 kilométerre, Közép-Szerbiában.

A rendőrség gyors és hatékony akciójának köszönhetően sikeresen akadályoztuk meg, hogy a koszovói rendőrség Közép-Szerbia területén végrehajtson egy olyan akciót, amely minden paraméterében terrorcselekménynek tekinthető azzal a céllal, hogy tovább destabilizálja a helyzetet, és növelje a feszültséget, amely Szerbia ellen irányul

– olvasható a belügyi tárca közleményében.

A koszovói belügyminisztérium közleménye szerint viszont a koszovói rendőröket nem szerb, hanem koszovói területen fogták el, vagyis nem a koszovói rendőrök hatoltak be Szerbia területére, hanem a szerb rendőrök Koszovó területére. A három rendőrt a szerb erők elrabolták, hiszen ők Koszovó területén tartózkodtak, és egy olyan utat ellenőriztek, amelyet a szerb bűnbandák csempészetre használnak – írta a koszovói belügyi tárca.

A három koszovói rendőr elfogására Pristina azzal válaszolt, hogy megtiltotta a szerb rendszámú gépjárművek belépését Koszovó területére. Az indoklás szerint a biztonsági helyzet nem teszi lehetővé, hogy szerbiai járművek lépjenek be az országba. A rendelkezés a személy- és teherforgalomra egyaránt vonatkozik.

Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. A helyi szerbek rátámadtak a NATO koszovói békefenntartó erőire (KFOR), amire válaszul a szövetség úgy döntött, hogy további 700 fővel megerősíti a KFOR-t.

Az Európai Unió azt várja a koszovói miniszterelnöktől, hogy hozzon a helyzet megnyugvását lehetővé tevő lépéseket, Albin Kurti azonban eddig minden javaslatot elutasított. Peter Stano, az EU külügyi szóvivője szerdán közölte: az unió tagjai több büntetőintézkedést is jóváhagytak Koszovóval szemben, mert nem tett lépést a helyzet javítása érdekében. Részleteket ugyan nem közölt a szóvivő, azt azonban elmondta, hogy politikai és gazdasági intézkedésekről van szó, vagyis a magas szintű látogatások és a pénzügyi támogatás felfüggesztéséről.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött meg a kapcsolatok normalizálását célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban nem történt.