Szentélyként tisztelik az amerikaiak

A washingtoni Pennsylvania Avenue-n kialakított amerikai elnöki palota már több mint 200 éve a világ legismertebb hatalmi szimbóluma. Maguk az amerikaiak, akiknek hazafiassága szinte vallási méreteket ölt, csaknem szentélynek tartják. Pedig 1800. november 1-jén John Adams, az Egyesült Államok elnöke nem különösebb lelkesedéssel lépte át készülő rezidenciájának küszöbét az ország fiatal fővárosában.

George Washington álmodta meg

A Fehér Házat George Washington álmodta meg; sajnos ő maga már nem költözhetett be. 1792-ben kezdték el építeni, s ez a legöregebb épület Washingtonban. 1814-ben az angol csapatok felgyújtották, az amerikaiak újraépítették, s azóta többször kibővítették: 1901-ben Theodore Roosevelt építette a palota nyugati szárnyát, 1942-ben pedig Franklin D. Roosevelt döntött a keleti szárny létesítéséről. A festői parkba ágyazott épületegyüttesből a Pennsylvania Avenue felől nézve jóformán csak az eléggé kicsinek tűnő főépület látható, a két említett hozzáillesztett szárny alig. Pedig főleg a nyugati szárny a jelentős, mert abban található a híres ovális iroda, az elnök dolgozószobája. Ebben a helyiségben gyakran volt szó háborúról és békéről, győzelmekről és vereségekről, szerelemről és gyönyörről. „Nyugati szárny“ a címe az egyik sikeres amerikai televíziós filmsorozatnak is, és mindenki tudja, hogy mit kell érteni e cím alatt.

132 szoba

A Fehér Ház összesen 132 szobával büszkélkedhet, de elfér az épületegyüttesben 35 fürdőszoba, 412 ajtó, 147 ablak, 28 kandalló, 8 lépcsőház, 3 felvonó, mozi, uszoda, tornaterem, egy bowling-pálya és egy 2700 kötetes könyvtár is. Ez utóbbinak ugyan a jelenlegi elnök nem sok hasznát veheti, hiszen köztudott róla, hogy nem szeret olvasni – még újságot sem. Az elnöki palota egyben a világ legbiztonságosabb villája: atombunker, páncélüveg és rakétaelhárító rendszer védi az ott élőket.

Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter a ZDF televízió egyik dokumentumműsorában így emlékezik vissza az elnöki rezidenciára: „A Fehér Ház nem nagy palota, folyosói sem túl szélesek, szobái az európai palotákban levő termekhez hasonlítva eléggé kicsik. De bensőséges a légkör, az az érzése az embernek, hogy egy családi házban tartózkodik, amelynek egy részében irodát alakítottak ki.”

Egy másik exkülügyminiszter, Madeleine Albright alaposan meglepődött, amikor először lépte át a Fehér Ház küszöbét. „Először akkor jöttem ide, amikor Jimmy Carter volt az elnök. Mély benyomást tett rám, hogy az elnök, a világ legbefolyásosabb emberének rezidenciája tulajdonképpen egy egyszerű ház. Nem lehet összehasonlítani az európai, ázsiai, de még az afrikai palotákkal sem.”

Az elnök és csapata

A Pennsylvania Avenue 1600 falai közül irányítják az ország, és olykor a világ sorsát is. A Fehér Ház ma már annyira ismert, hogy nem egyszer az Egyesült Államok elnökének politikáját értik alatta. Valahogy így: „A Fehér Ház úgy foglalt állást, hogy...“ A hatalom a palota nyugati szárnyában összpontosul, itt dolgozik az elnök 100 fős csapatával. Jelenleg e csapat kulcsembere Condoleeza Rice, akit sokan Bush gurujának tartanak. Az elnök teljesen megbízik volt nemzetbiztonsági tanácsadójában, a kijelölt külügyminiszterben, szinte minden információt tőle szerez be, az ő szavára hallgat. Hatalma óriási.

Az alagsorban található az információs központ; naponta mintegy 500 ezer információ fut be ide a világ összes tájáról, az összes hírügynökségektől, nagykövetségektől, titkosszolgálatoktól.

Turistaattrakció is

A Fehér Ház azért sokkal több kormányzati központnál. Mint egy nagy ország első emberének rezidenciája, nemcsak az elnök szállás- és munkahelye, hanem helyet ad a „fehér házi sajtónak“ is. Emellett turistaattrakció is, amelyet évente egymilliónál többen látogatnak. A hivatalos ügyek folyamatos intézése mellett és a legszigorúbb biztonsági intézkedések ellenére is meg kell maradnia azonban a „nép házának“ – ahogy Hillary Clinton egykori first lady a Fehér Házat bemutató kalauz előszavában írta.

Ebből a kalauzból többek közt a következőket tudhatja meg az olvasó: Theodore Roosevelt hat gyermekének egy kígyója, egy féllábú kakasa és egy barna medvéje élt a Fehér Ház kertjében. Woodrow Wilson az első világháború éveiben egy teljes juhnyájat legeltetett a park déli gyepén, John F. Kennedy pedig egyszer az ovális irodába is beengedte Caroline lányának „Macaroni“ nevű póniját.

Meglepő továbbá arról olvasni, hogy a Fehér Ház első lakója, John Adams a napjainkban hivatalos ünnepségek színhelyéül szolgáló keleti teremben (East Room) több hónapon át egy aligátort helyezett el. A hüllőt ugyanis az amerikai függetlenségi háború francia hősétől, Lafayette márkitól kapta megőrzésre.

Ma 6000 ember dolgozik a az elnöki palotában, s mindez átszámítva kb. 700 millió euróba kerül az adófizetőknek. (ug, m, b-k)