Szaddám tévépárbajra hívta Busht

A vasúti sínekhez láncolták magukat tegnap olasz békeaktivisták Cascina mellett, hogy megakadályozzák több szerelvény bejutását a közeli amerikai katonai bázisra. A tiltakozó akciónak rohamrendőrök vetettek véget.TASR/AP-felvétel Condoleezza Rice amerikai nemzetbiztonsági tanácsadója mindazonáltal csak kevéssé tarja valószínűnek azt a végkifejletet, amely Szaddám Huszein emigrálásával zárulna. Eközben Szaddám azt közölte a CBS amerikai tévétársasággal, hogy nem áll szándékában megsemmisíteni az asz-Szamúd-2 rakétákat, miként azt az ENSZ követelte tőle, s amit Hans Blix főellenőr szerint március 1-ig meg kell kezdeni. Dan Rather, a CBS News újságírója, aki interjút készített az iraki elnökkel, elmondta: Szaddám tagadta, hogy a rakéták birtoklásával Irak megsértené a vonatkozó ENSZ-határozatokat. Az iraki elnök elmondta azt is, hogy nem áll szándékában sem megsemmisíteni a rakétákat, sem kötelezettséget vállalni azok megsemmisítésére. Szaddám Huszein ugyanakkor élő nemzetközi televíziós vitára hívta ki George Bush amerikai elnököt az iraki válsággal kapcsolatban. Ari Fleischer, a Fehér Ház szóvivője a Reuters szerint elutasította a televíziós vitára vonatkozó ajánlatot, mondván hogy az „nem komoly nyilatkozat”. Figyelemre méltónak tartotta viszont az interjú azon részét, amelyben Szaddám Huszein elutasította az asz-Szamúd-2 rakéták megsemmisítését. Ez egy újabb és aggasztó bizonyíték arra, hogy olyan fegyverek birtokában van, amelyekről nem adott számot, vagy nem semmisítette meg őket” – fejtegette a szóvivő. Ezután nyilatkozta azt Amer al-Szaadi tábornok, az iraki elnök tanácsadója, hogy Bagdad mérlegeli az ENSZ ellenőrei által kifogásolt al-Szamúd rakéták megsemmisítését. Később úgy fogalmazott, hogy az ominózus rakéták megsemmisítése „még megfontolás tárgyát képezi”.

Kuvait belügyminisztere tegnap azzal vádolta Szaddám Huszein iraki államfőt, hogy terrorista akciókat támogat Kuvaitban, ahol egy sor merényletet követtek el amerikaiak ellen. Mohamed Háled al-Aszad asz-Szabah, amikor az erőszakcselekményekkel vádolt kuvaiti muzulmán radikálisokról kérdezték, kijelentette: „Az iraki rezsimről van szó. Szaddám most több terrorizmust, terrorakciót sürget Kuvaitban.”

Újabb, immár az ötödik repülőgép-hordozó csatlakozik az amerikai haditengerészet Irak közelében felfejlődött közel száz flottaegységéhez. A Pentagon szerint a Kitty Hawk Japán térségéből már az Ománi-öbölbe érkezett, s a napokban áthalad a Hormuzi-szoroson. A Kitty Hawk repülőgépeinek bombázási hatósugara attól kezdve már eléri Irakot, éppúgy, mint a térségben lévő két másik repülőgép-hordozó, az Abraham Lincoln és a Constellation repülőinek hatósugara. A Földközi-tenger keleti medencéjében tartózkodik két további repülőgép-hordozó, a Theodore Roosevelt és a Harry Truman, amelyek ebből a térségből szintén csapást tudnak mérni Irakra. A Perzsa-öbölben kétéltű partraszállító hajók várakoznak tengerészgyalogosokkal, helikopterekkel, könnyű és nehéz harckocsikkal megrakodva. Összesen 210 ezer katonát szállítottak az amerikaiak az Irakot körülvevő térségekbe. Közülük 98 ezren Kuvaitban állomásoznak, 41 ezren a Perzsa-öbölben lévő hajókon, 23 ezren pedig a Földközi-tengeren felfejlődött hadihajókon várják az iraki válság végkifejletét.

Nem kell a rokoni segítség

Szuleimánija. Az Irakban élő türkmén kisebbség képviselői nem tartják szükségesnek, hogy Törökország katonai erővel lépjen fel a védelmükben. Ifran Kirkukli, az iraki Türkmén Néppárt vezetője szerint Törökország beavatkozása csak tovább bonyolítaná a világpolitikai helyzetet. Kirkukli azokra a törökországi elképzelésekre reagált, amelyek szerint az Irak elleni amerikai támadás esetén Ankara is telepítene csapatokat Észak-Irakba, hogy megvédelmezze az ott élő, török nyelvű türkmén kisebbséget, és megakadályozza egy független kurd állam megalapítását. A türkmének képviselője kiegyensúlyozottnak minősítette népcsoportjának a kurdokhoz főződő viszonyát, és visszautasította azokat a törökországi vádakat, amelyek szerint megsértenék az észak-iraki türkmének jogait. (MTI)