Szabad munkavállalást szorgalmaznak

Medgyessy Péter és Mikuláš Dzurinda a hetek sajtótájékoztatójánTASR-felvéteElső ízben tartott közös találkozót uniós csúcs előtt, arra készülve a Benelux-országok és a visegrádi négyek országcsoportja – szögezte le a közös sajtóértekezleten Guy Verhofstadt belga miniszterelnök, ezzel is aláhúzva az esemény jelentőségét. A tanácskozáson Szlovákiát Mikuláš Dzurinda kormányfő képviselte.

Verhofstadt beszámolója szerint a résztvevő országok közös kezdeményezést fogadtak el, amelyet szerepeltetni akarnak az EU-csúcs záróközleményében. A három Benelux-ország, Belgium, Hollandia és Luxemburg javasolta, hogy 2005-ben értékeljék majd, mit sikerült addig elérni a 2000-es lisszaboni csúcson elhatározott gazdaságfejlesztési tervből, mit akar még tenni az Európai Unió a hátralévő öt év alatt, milyen ütemezésben, s jöjjön létre egy magas szintű szakértői csoport, amely ezt a vizsgálatot elvégzi. Ezzel a visegrádi országok egyetértettek.

Mielőbb alkotmányt

Egyébként ez már a harmadik ilyen közös összejövetele volt a két országcsoportnak, s nyilván folytatódni fog ez a gyakorlat. A hetek brüsszeli tanácskozásán szó volt a terrorizmus elleni küzdelemről is. Verhofstadt a sajtóértekezleten bejelentette, a hét országnak az a közös álláspontja, hogy az EU-csúcs elé kerülő (az elmúlt napok különböző miniszteri tanácskozásain kidolgozott) javaslatok a minimumot jelentik.

Az Európai Unió alkotmányos szerződése kapcsán leszögezték, hogy a tárgyalások új szakaszba léptek, s van esély a megállapodásra. E témában a belga miniszterelnök négy pontban foglalta össze a közös álláspontot. Először is mindenki szeretné az alkotmányról folytatandó kormányközi konferenciát a következő hónapokban, lehetőleg a júniusi európai parlamenti választások előtt befejezni. Egyetértés van arról is, hogy bizonyos ideig az Európai Bizottságban minden egyes államnak, így a most csatlakozóknak is legyen egy biztosuk, de majd később, valamikor át lehessen állni erről a rendszerről egy szűkebb körű bizottságra – feltéve, ha annak összetételénél érvényesül az országok közötti egyenlőség. Harmadik pontként úgy látják, hogy a jogi, biztonsági kérdésekben könnyebbé kell tenni a döntéshozatalt. E kérdésben a résztvevők támogatják a kettős többség elvét, azaz hogy a tagállamok száma mellett azok nagysága, lakossága is számítson – de hogy ez miként történjen, erről még nincs döntés.

80 ezer szlovák munkavállaló

Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel külügyminiszter megerősítette, hogy országa „nem zár ki egy kompromisszumot” a kettős többség ügyében, de sok minden függ majd attól, milyenek lennének e kompromisszum részletei.

Mikuláš Dzurinda egyetértett azzal az állásponttal, hogy az európai alkotmányt jó lenne még a júniusi EP-választások előtt elfogadni. A lisszaboni célkitűzésekkel kapcsolatban a szóba kerültek a csatlakozó országok állampolgáraira kirótt munkavállalási korlátozások. A szlovák kormányfő bejelentette, hogy a kérdést fel kívánja vetni a mai tárgyalásokon. Hangsúlyozta: az EU jelenlegi tagjainak nem kell tartaniuk attól, hogy a bővítés után elözönlik őket a szlovák munkavállalók. Dzurinda azt mondta, szakértői becslések szerint maximum 80 ezer szlovák állampolgár akar majd külföldön dolgozni.

Medgyessy Péter magyar miniszterelnök is fel kívánja vetni a munkaerő szabad áramlásának ügyét. Medgyessy, aki tegnap megbeszélést folytatott Romano Prodival is, arra kérte az EB elnökét, támogassa azt a magyar álláspontot, amely szerint a munkaerő szabad áramlását már közvetlenül a bővítés után lehetővé kellene tenni az unióban.

Maga a brüsszeli EU-csúcs tegnap este kezdődött, az első nap eredményeiről szóló sajtótájékoztatót éjfél előttre – lapzártánk utánra – hirdette meg az EU soros elnöksége. Az előzetes tájékoztatás szerint a nemzetközi terrorizmus elleni hatékonyabb fellépés ügye a 189 halálos áldozatot követelő madridi merényletek miatt kerül a figyelem középpontjába a csúcson, a téma eredetileg nem is szerepelt volna napirenden. A támadások azonnal mozgósították az uniós intézményeket, amelyek közül az Európai Bizottság már a múlt héten nagyon részletes és konkrét cselekvési programtervezetet terjesztett elő. Az EU legfontosabb döntéshozó szerve, a miniszterek tanácsa pedig a napokban a bizottság és a soros ír elnökség javaslatai alapján két (bel- és igazságügyi, illetve külügyminiszteri) összetételben is tárgyalt a követendő stratégiáról.

Operatív együttműködés

A tagállamok között gyakorlatilag teljes egyetértés alakult ki abban, hogy nem új jogi eszközök vagy intézmények létrehozására, hanem a rendőrség, valamint a biztonsági és hírszerző szolgálatok közötti hatékonyabb és operatívabb együttműködésre van szükség, a meglévő keretek jobb kihasználásával. Ennek megfelelően gyorsan lekerült a napirendről az az Ausztria és Belgium részéről felvetett javaslat, amely szerint létre kellene hozni egy uniós hírszerző központot, egyfajta „európai CIA-t”. Ehelyett várhatóan arról születik döntés, hogy kineveznek egy magas beosztású szakértőt, aki a miniszteri tanács apparátusában, Javier Solana kül- és biztonságpolitikai főképviselő irányítása alatt hangolná össze a terrorizmus elleni fellépést. (TASR, MTI)

De Vries lesz a főkoordinátor

Brüsszel. Gijs de Vries volt holland belügyminiszter-helyettest nevezik ki az Európai Unió első terrorizmusellenes főkoordinátorává. Mint arról uniós diplomaták tegnap beszámoltak, Javier Solana, az EU külpolitikai főképviselője előző nap hivatalosan is eldöntötte, hogy de Vriest bízza meg a terrorizmus elleni tevékenységek összehangolásával. A holland liberális politikus képviselte korábban Hollandiát az európai alkotmánytervezetet összeállító konventben. (MTI)