Súlyos fegyveres incidens a két Korea között

A phenjani kommunista rezsim nem nyilatkozott az áldozatok számárólReuters-reprodukcióSzöul/Phenjan/Washington/Moszkva/Tokió/Peking. A dél-koreai haderő megerősítését ígérte tegnap Kim De Dzsung államfő, miután az észak-koreai haditengerészet szombaton elsüllyesztette a dél-koreai parti őrség egyik hajóját a Sárga-tengeren lezajlott fegyveres incidensben. Az összetűzésben, amely az elmúlt három évben a legsúlyosabb fegyveres incidens a két ország között, 4 dél-koreai tengerész meghalt, 19 megsebesült, egy eltűnt. A dél-koreai vezérkar egyik tagja tegnap azt közölte, hogy legalább 30 észak-koreai tengerész is meghalt vagy megsebesült a lövöldözésben.

Észak- és Dél-Korea egymást tette felelőssé a kölcsönösen provokációnak nevezett incidensért. Dél-Korea diplomáciai jegyzékben követelte az észak-koreai vezetéstől a felelősök megbüntetését, és megelőző intézkedéseket sürgetett a hasonló esetek elkerülésére. Szöul javasolta azt is, hogy az észak-koreai álláspont tisztázása végett tartsanak találkozót a Koreai-félszigetet kettészelő demilitarizált övezetben fekvő Panmindzsonban. Phenjan nem válaszolt a javaslatra.

Az USA – Dél-Korea szövetségese – Észak-Korea fegyveres provokációjának nevezte a történteket. Leon LaPorte tábornok, a Dél-Koreában állomásozó 37 ezer fős amerikai haderő parancsnoka közölte, hogy tábornoki szintű határ menti találkozót javasolt Phenjannak, de nem kapott választ. LaPorte közleményben figyelmeztette Phenjant, hogy az incidens több területen is súlyos következményekkel járhat. A Reuters által idézett washingtoni források szerint lehetséges, hogy későbbre halasztják egy magas rangú amerikai küldöttség júliusra tervezett phenjani látogatását, amely a kétoldalú kapcsolatok rendezési lehetőségeinek megvitatását szolgálta volna. A hivatalos észak-koreai tömegtájékoztatás tegnap viszont azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy politikájával a háború szélére sodorta a két országot. A Rodong Szinmun kommunista pártlap hangsúlyozta, hogy Phenjan kész „erőteljes ellenlépéseket” tenni, ha az amerikai hadsereg dél-koreai támaszpontjairól megelőző csapást mérne Észak-Koreára.

Az orosz külügyminisztérium Észak- és Dél-Koreát egyaránt felszólította: ne engedjék meg, hogy az incidens veszélybe sodorja a Phenjan és Szöul közötti békéltető erőfeszítéseket. Oroszországnak rövid szárazföldi határa van Észak-Koreával, s Moszkva a hidegháború időszakából örökölt kapcsolatokat is fenntart a phenjani kommunista vezetéssel, amelyet viszont az USA januárban (Irakkal és Iránnal együtt) a gonosz tengelyeként bélyegzett meg. Fukuda Jaszuo japán kormányszóvivő is azt hangsúlyozta, hogy Tokiót nagyon aggasztja az összetűzés. Oroszország és Japán után Kína is aggodalmát hangoztatta az incidens miatt. Peking, amely az északi kommunista vezetéssel szoros politikai, Dél-Koreával pedig virágzó gazdasági kapcsolatokat ápol, mindkét felet sürgette, hogy tegyenek erőfeszítéseket a Koreai-félsziget stabilitásának megőrzésére.

Észak- és Dél-Korea az 1950–1953-as koreai háború óta gyakorlatilag hadiállapotban áll egymással: a háborút csak tűzszüneti megállapodás zárta le, amelyet békeszerződésnek kell felváltania. (m, t)