Moszkva/Peking/Szöul. Alexander Vershbow, az USA moszkvai nagykövete kedden arra szólította fel Oroszországot: ne csak politikai, hanem gazdasági nyomást is gyakoroljon Észak-Koreára annak reményében, hogy rábírhassák Phenjant, hagyjon fel atomprogramjával.
Súlyos élelmiszerhiány várható
Peking hajlandó otthont adni a phenjani nukleáris program okozta válság megoldását célzó amerikai– észak-koreai tárgyalásoknak, ha ők készek az ilyen párbeszédre. A bejelentés kapcsán a Reuters emlékeztetett: Peking viszonylag kiegyensúlyozott álláspontot foglal el a Koreai-félszigeten jelentkezett nukleáris problémák kapcsán, Phenjant és Washingtont is tárgyalásos rendezésre intette, továbbá rendszeres kapcsolatot tart valamennyi érintett féllel.
Ausztrál küldöttség indult tegnap Észak-Koreába, hogy meggyőzze a phenjani vezetést újjáélesztett nukleáris programjának feladásáról. A három hónappal ezelőtt kirobbant válság kezdete óta most először fogadnak a sztálinista Észak-Koreában nyugati delegációt. Phenjanba tart Maurice Strong, az ENSZ-főtitkár megbízottja is, hogy tárgyaljon az Észak-Koreának szánt élelmiszersegélyekről. Kijelentette: Észak-Koreában hónapokon belül súlyos élelmiszerhiány lehet. A folyamatban lévő segélyek leállnak, és ha nem lesz utánpótlás, akkor márciusra-áprilisra komoly válság alakulhat ki. A Reuters emlékeztetett: Washington felfüggesztette élelmiszersegélyét addig, amíg Phenjan nem hajlandó hasonló feltételeket szavatolni az élelmiszer elosztásának ellenőrzésében, mint amilyet másutt is biztosítanak az USA-nak. Washington azt is hangoztatta, hogy a segély leállítása nincs összefüggésben az észak-koreai atomprogram miatt kialakult nemzetközi feszültséggel.
Észak-Korea erősebb, mint Irak
Hagyományos eszközökkel vívott háború esetén Észak-Korea hatalmas veszteséget tudna okozni Délnek és az amerikai hadseregnek. Az északi hadsereg óránként félmillió sorozat tüzérségi lövedéket tudna Szöulra zúdítani; az ellenségeskedés első hónapjában akár egymillió ember is életét veszíthetné. „Észak-Korea harcképtelenné tételéhez sokkal nagyobb csapásra lenne szükség, mint Irak esetében” – véli Brad Glosserman katonai szakértő. „Észak-Korea esetében a katonai opció igazából soha nem került terítékre. A járulékos károk háború esetén olyan nagyok lennének, hogy egy ilyen lehetőség szóba sem jön” – tette hozzá. Észak-Koreának 1,1 milliós hadserege van; a csapatok 70 %-a a két Koreát elválasztó demilitarizált övezet közelében összpontosul. Dél-Koreában 37 ezer amerikai katona állomásozik. (m)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.