Stratégiai alku köttetik

Az 1972-es ABM-szerződés megtiltotta mindkét szembenálló hidegháborús nagyhatalomnak, hogy átfogó rakétavédelmet építsen ki magának, s ezzel megteremtette a ballisztikus rakétákkal való nukleáris támadástól a feleket kölcsönösen elrettentő globális egyensúlyt. Az USA szerint az ABM-szerződés fölött eljárt az idő, hiszen nincs már hidegháború. Ehelyett új veszélyek elhárítására kell felkészülni, és ezt célozza az NMD. Oroszország azonban mindeddig nem adta fel az ABM-előírásokat védelmező álláspontját. Vlagyimír Putyin orosz elnök novemberben Washingtonba látogat; megfigyelők a George Bush amerikai elnökkel folytatandó megbeszéléseit döntő fontosságúnak tekintik abból a szempontból, hogy kiderüljön, létrejön-e az egyetértés a rakétavédelem kérdésében, vagy pedig az USA kénytelen lesz egyoldalúan kilépni az ABM-szerződés korlátai közül. Rumsfeld bejelentése ezért gesztusértékű, s tükrözi az utóbbi hetekben tapasztalt orosz– amerikai közeledést.

Alexander Vershbow, az USA moszkvai nagykövete szerint elképzelhető, hogy Putyin és Bush új megállapodást ír alá a stratégiai fegyverekről a novemberi csúcstalálkozón. Vershbow tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a két állam vezetőjének múlt heti sanghaji találkozója megnyitotta az utat a jelentős előrelépéshez ezen a területen. Arra a kérdésre, hogy aláírt hadászati megállapodás is születhet-e, a nagykövet azt válaszolta: „semmi sem zárható ki”. Hozzátette: minőségi változás következett be a két ország kapcsolatában a nemzetközi terrorizmus elleni harcot kísérő együttműködés során. Elismerte ugyanakkor, hogy egyes területeken még mindig jelentős nézetkülönbségek vannak Moszkva és Washington között. Azonban optimizmusra ad okot, hogy Putyin és Bush legutóbb is baráti hangnemben vitatta meg ezeket a nézetkülönbségeket. (MTI)

Charles Gati áttörést jósol novemberre

Washington. Charles Gati magyar származású amerikai politikatudós, a Johns Hopkins egyetem professzora úgy véli, az amerikai– orosz stratégiai alku lényege az lesz, hogy mindkét fél – az orosz kívánságoknak megfelelően – körülbelül 1500-ra csökkenti nagy hatótávolságú rakétáinak számát, az oroszok pedig belemennek abba, hogy a fokozatosan kiépülő rakétavédelmi rendszerhez szükséges kísérleteket az USA végrehajtsa. A Washington–Moszkva viszony alakulásának másik várható fontos eleme: jövőre alighanem döntést hoznak a NATO bővítésének második szakaszáról, amelynek során a szövetség talán hét új taggal bővülne, miközben Oroszország szerepe is megnövekedhet egy átalakított, páneurópai jellegű szövetségre emlékeztető NATO-ban. Amerika pedig „nem fogja ugyanolyan figyelemmel kísérni” a csecsenföldi orosz katonai fellépést. (MTI)